Pártfogó felügyelet

A feltételes szabadlábra bocsátás rendjét a törvény egyértelműen szabályozza. Eszerint a bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsáthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

- Ezekben az esetekben az ügyben döntő bíró mit vizsgál, mi alapján dönt? - kérdeztük Bólyai János ügyvédet.

- Elsősorban azt nézi, hogyan viselkedik valaki a büntetés végrehajtása alatt. Elvárják a lehetőleg kifogástalan magatartást, és az elítéltnek készséget kell mutatnia arra, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni. A törvény meghatározza azt a minimális időt, amit le kell tölteni ahhoz, hogy egyáltalán felmerüljön a feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége. A büntetésben töltött idő tartamát illetően különbség van aszerint, hogy az ítéletet milyen fokozatú intézményben kell letölteni. Fegyház esetében a büntetés négyötöd részét, börtönfokozatban háromnegyed, fogházban kétharmad részt kell letöltenie az elítéltnek. A három évet meg nem haladó büntetés kiszabása esetén azonban rendelkezhet a bíróság úgy, hogy a büntetés fele része után az elítélt feltételesen szabadlábra bocsátható. Vannak persze kizáró tényezők: eleve nem bocsátható feltételes szabadlábra az, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek el, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, de a végrehajtás befejezése előtt követett el. Ez előfordulhat például akkor, ha az elítélt a büntetése letöltésére még nem vonult be, és ezalatt az idő alatt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben követ el újabb bűncselekményt. Kizárja a feltételes szabadság lehetőségét a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatti elítélés is - kaptuk a magyarázatot.

- Akit feltételesen helyeznek szabadlábra, automatikusan kap pártfogói felügyeletet?

- Nem. Elrendelésére akkor kerül sor, ha a feltételes szabadság, illetve a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel követése szükséges.

- Említette a próbaidőt...

- A bíróság kimondhatja, hogy a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti, ha remélhető, hogy így is elérhető a büntetés célja. Az is lehetséges, hogy a bíró magát a büntetés kiszabását halasztja el próbaidőre, azaz próbára bocsát. De az is egyfajta próbaidő, amikor az ügy nem is kerül bírói szakba, mert az ügyész a vádemelés feltételeinek fenállása esetén három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatt a vádemelést elhalasztja, és elrendeli a terhelt pártfogói felügyeletét.

- Mi a feladata a pártfogónak, miben tud segíteni?

- Segít, irányít és ellenőriz. Rendszeres kapcsolatban áll pártfogoltjával. Közreműködik abban, hogy a felügyelet alatt álló képességei szerint dolgozzon és törvénytisztelő életmódot folytasson.

- Ma a munkavállalás nemcsak az illető jó szándékán múlik, hiszen jelentős a munkanélküliség. Nem a börtönviselteket keresik a munkáltatók.

- Régebben valóban könnyebb volt elhelyezni őket. Tény az is, hogy létezik előítélet ezekkel a személyekkel szemben, bár sokszor érthető, hogy egy munkaadó bizalmatlan. Ez viszont megnehezíti a pártfogók dolgát és a felügyelet alatt álló személyét is, aki szeretne munkába állni, de nem tud, élnie viszont kell valamiből. Így szinte rákényszerül arra, hogy ismét bűncselekményt kövessen el - vázolta a helyzetet Bólyai János.

- Az ügyvédek szerepe az ítélethozatallal megszűnik? Nem működnek közre többé védencük érdekében, például feltételes szabadlábra helyezés esetén?

- Nagyon ritkán értesülünk ezekről a tárgyalásokról, döntésekről, a büntetés-végrehajtási intézményben az ilyen ügyek belső elintézése a jellemző. Valószínűleg azért, mert ami alapján döntenek - az intézeten belüli magatartás -, arról a belső személyzet tájékozottabb, reálisabb képet tud adni, az ügyvéd véleménye nem sokat tudna hozzátenni.

Hamary Dénes