Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára a törvényjavaslat szükségességét a túlzottan bürokratikus szabályozás elkerülésével és a kerekítés szabályinak egyértelművé tételével indokolta. Az egy- és kétforintosokat március elsejétől vonják ki a forgalomból.
A kereskedelemben a számlák végösszegét a matematika szabályai szerint kell felfelé, vagy lefelé kerekíteni 5-re, illetve 0-ra, míg a szociális ellátásoknál minden esetben felfelé kerekítenek majd.
A bizottság kormánypárti képviselői támogattak valamennyi, az egészségügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatot az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényhez.
A kerekítésről szóló szabályok szerint a kereskedőknek az egyes termékek árát nem, csak végösszeget kell kerekíteniük és a különbözet nem tartozik majd az áfa hatálya alá.
Az, hogy a jóléti transzferek esetében - például a nyugdíjaknál, járadékoknál - felfelé kerekítenek, várhatóan mintegy 5 millió transzfert, de ennél kevesebb ellátottat érint - ismertette a szociális tárca képviselője. Az indexált ellátás esetében minden emelésnél kerekíteni kell, fix összegűnél azonban erre csak egyszer kerül sor. A kerekítés az idén mintegy 150 millió forintos költségvetési kiadással jár.
Kovács Álmos hangsúlyozta, hogy a pénzérmék forgalomból történő kivonásáról az MNB döntött, a kormány azt tudomásul vette. Ellenzéki képviselők hozzászólásaikban azt kifogásolták, hogy az MNB ugyan már tavaly októberben döntött a pénzérmék bevonásáról, a kerekítésre vonatkozó szabályokat azonban csak most nyújtotta be a parlament elé a kormány.
A tb és a szociális ellátásoknál alkalmazott kerekítési szabályokról szóló törvényjavaslatba került be az is - az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) kötött megállapodás alapján -, hogy eltörlik a típusfüggőséget a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők korkedvezményes nyugdíja esetén. A változásnak köszönhetően évente 30-35 járművezető 1 évvel korábban mehet nyugdíjba a következő három évben, ekkor ugyanis a kormánynak új jogszabályt kell alkotnia. A most elfogadott szabályozás három év alatt mintegy 150-160 millió forint többletkiadást jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, amit növel az évi 28-30 millió forintos elmaradó járulékbevétel is.
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényhez benyújtott 55 módosító indítvány közül 14, a költségvetési bizottság hatáskörébe tartozóról szavazott a bizottság, közülük csupán egyet, Csáky András indítványát nem támogatták, a többi - valamennyi az egészségügyi bizottság javaslata - megkapta a kormánypárti képviselők támogatását.
