A rendező a felhasznált Csehov-novellák közül A szerelmes hal mellett a Szerencsétlenség, a Bosszúállás, az NN úrhölgy emlékei és az Unalom címűt említette.
Kiss Csaba kiemelte: bizarr és "csehoviatlan" címet kívánt a darabnak adni, Csehovot olyan oldaláról szeretné bemutatni, amely kevéssé ismert, s a címadó novella már évek óta foglalkoztatja.
A darabban a rétes szimbolizál mindent: a házasságot, a horgászást, a tészta lisztje a havazást, de verésre is szolgál és párnaként is hasznát veszik. A valóság stilizálja az előadást - közölte a rendező, hozzátéve: a rétesnyújtás az az akció, amely színházszerűvé teszi ezt a novellafolyamot.
A darabban az étkezés lett a szimbóluma a férfivágynak, míg a női szerelem fő ellensége az evés. A férfi a nőre és annak testrészeire gondol, amikor evésről beszél, s étkezésre, amikor szerelmet vall - tette hozzá.
A valódi cselekvés, a rétesnyújtás nagy felszabadultságot, játékosságot jelent a színészeknek - mutatott rá Kiss Csaba, aki A szerelmes hal című előadást a három színész - Györgyi Anna, Bán János és Mihályfi Balázs - nagy jutalomjátékának nevezte.
A váratlan, groteszk fordulatokban bővelkedő háromszög-történet - két férfi és egy nő - a két nem örök harcáról, konfliktusairól, a beteljesült szerelemről, megcsalásról, házasságról, rajtakapásról, a lélek kielégíthetetlen vágyáról szól. A színdarab bemutatja, mi lesz a szerelemből a házasság és a hosszú évek során, s hogyan viszonyul mindehhez a férfi és a nő.
A történet szerint a tizenhat éves Szonya Mamocskina körül ketten legyeskednek: Groholszkij hadnagy és Vinkel, a költő. Eltelt húsz év. Szonya előbb az egyik, majd a másik férfi neje lett. Most összejönnek emlékezni.
Kiss Csaba már két alkalommal rendezett Csehov-darabot, nevéhez fűződik a De mi lett a nővel? és a Csehov szerelmei című előadás is.
