500 millió hívő

A több mint kétezer-ötszáz éve kialakult vallás napjainkban egyre több követőre tesz szert, és nemcsak a Távol-Keleten. A buddhizmusról sokan azt gondolják, nem is vallás, sokkal inkább életfilozófia. Ebben a megállapításban van is igazság, hiszen Buddha hívei teljesen másképp viszonyulnak "atyjukhoz", mint például a keresztények.

A buddhizmus kezdete Észak-India egykori uralkodójának fiához kötődik. Az ifjút Sziddhárthának hívták, apja védte minden rossztól, még attól is megóvta, hogy időseket, betegeket, halottakat vagy akár aszkétákat pillantson meg. Ugyanis a királynak egy jövendőmondó azt jósolta, hogy fiából hatalmas császár lesz, de csak akkor, ha soha nem látja meg az említett szörnyűségeket és embereket.

Sziddhárthát azonban nem kerülte el a sorsa, nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy helyes-e ezt a gondtalan életmódot űzni. Egy napon kilépett a palota csillogó falai közül, és maga kereste meg mindazt, amitől távol tartották. Rádöbbent, bármilyen gazdag lehet, akkor sem tudja elkerülni a betegséget és a halált.

Sziddhártha aszkétának állt, de évekig hiába tanult és sanyargatta testét, egyértelművé vált előtte, hogy a fényűző életmód ellentéte sem a jó út élete vezetéséhez. A híres megvilágosodás egy fügefa árnyékában érte a mestert, miután egész éjszakán át meditált. Hajnalban kikristályosodtak előtte az élet összefüggései. Ettől kezdve Buddhaként vált ismertté (jelentése: megvilágosodott).

A lelki megtisztulás útja

A buddhizmus a szenvedésre keresi a választ. Tanai szerint három egyetemes igazság van, négy nemes igazság és a nyolcrétű ösvény. Ezek összefoglaló neve dharma. Eszerint a világon semmi sem állandó, mindig minden változik, de az állandóság hiánya szenvedéshez vezet. Az én sem stabil, folyton változnak a jellemvonások is.

A nemes igazságok szerint az élet szenvedés, ennek oka a vágy és a ragaszkodás. Ezeket le kell küzdeni ahhoz, hogy a szenvedés ne hatalmasodjon el rajtunk. A leküzdéshez a nyolcrétű ösvény nyújt segítséget. A nyolcrétű ösvény maga az arany középút, mely Buddhát rávezette a megvilágosodásra. Eszerint az igazságok megértésére kell törekedni, körültekintően kell cselekedni, kerülni kell a haragot és hazugságot.

Életünk folyamán mindig legyünk őszinték, nem szabad ártanunk másoknak, és mielőtt mondunk vagy teszünk valamit, mindig gondolkodni kell. Ahhoz, hogy a nirvánába juthassunk, szükség van a szellem megtisztítására. A nirvána az a hely, ahová a megvilágosodottak juthatnak, megtisztulásukkal pedig véget vetnek a halál utáni visszaszületésnek, hiszen már nincsenek elvégzendő feladataik.