Bakástól a ma reggeli műsorban megtudhattuk, hogy azért rossz vidéken élni - itt kitér a Várpalotán töltött gyerekkorára - mert nagyon unalmas. Talán ezért is fáj neki, ha egy nagyvárosból kiveszik mindaz, amiért érdemes ott élni. Volt ismerősöm szakasztott úgy járt mint Ady Párizzsal. Szeged mellett nőtt fel, Debrecenben végezte el a gimnáziumot, aztán alig győzte egyetemi évei alatt befalni az alter szórakozóhelyekkel, artmozikkal és színházakkal telezsúfolt Pestet. Ma már Londonban él.

A foglaltház-, vagy squat-mozgalom Magyarországon gyerekcipőben jár. Egy baj van vele, hogy pont ott nincsen, vagy gyenge, ahol égető szükség lenne rá. A világban általában úgy működik, hogy civilek beköltöznek egy méltatlanul használaton kívüli épületbe, belakják és élő, nyitott térré teszik azt. Kiállítást és színi előadást, koncerteket szerveznek oda, filmklubot és vitaestet és olcsón lehet szórakozni. A fiatalok hasítanak maguknak abból, ami másnak látszólag nem kell, hogy a kereskedelmi szórakoztatáson kívül, maguk szervezhessék meg a szabadidős tevékenységüket. Igen, vannak még fiatalok, akiket nem elégít ki egy súlytalan film, pattogatott kukoricával és kólával ötezerért. Az, hogy használatban lévő, belakott, élő és nyitott épületet kényszerülnek-kényszerülhetnek elfoglalni az oda járók, mert különben elbontják azt, magyar specialitásnak tűnik. Gyakran megesik, hogy a tulajdonos hagyja szétesni a tulajdonában lévő műemléképületet, egész addig, amíg lerohad és életveszélyes lesz, aztán eldózerolja és a helyére üresen kongó szállodát, irodaházat, lakóparkot, bevásárló központot, vagy bármi mást épít – lehetőleg üvegből és gránitból – mert ingatlanspekulánsoknál épp az a divat.



És mi történik most? Beépítenek egy parkot – amit addig elhanyagoltak – majd a parkosítás illő és üdvös voltára való hivatkozással, a földdel tesznek egyenlővé egy közfeladatokat ellátó kulturális intézményt a közelben, ami ráadásul az utolsó mohikánok egyike. Ez, még a sok rombolást látott ingatlanbizniszben is szokatlan. Mindenképpen arra utal, hogy a politika az értékekre süket és vak, vagy azokra valamilyen – nem is olyan rejtélyes, ám közmondásosan szagtalan – oknál fogva magasról szarik. Azt konkrétan tudjuk, hogy csak azért adnak vissza, egy az eladottnál kisebb felületet a zöldnek, mert már így is billeg a belső kerületekben a beépített- és a zöld terület kötelezően előírt aránya. Azt csak sejtjük, hogy milyen „gazdasági érdekek” dolgozhatnak a háttérben. Addig, amíg bizonyítani nem tudjuk, maradjunk annyiban, hogy csak pesti pletyka az, mennyibe is kerül egy építési engedély a párnázott ajtók mögött, és tippelgessünk miért is nem gazdaságtalan kollégiumi épület épül oda, ahogy azt régebben tervezték.

Igaz, a Kultiplex már most úgy néz ki, mint egy foglalt ház, alapból ronda, mint a bűn. Az is igaz, hogy húsz forintból pofozták ki valamennyire, amolyan underground módon. Olyan, mint egy külvárosi ipartelep irodája vagy egy elhagyott vasúti pályaudvar várója. Itt is pont ugyanúgy lelakott a budi és ki is önt, ha több nézője van egy koncertnek, mint tagja a zenekarnak, csak itt tarkára pingálták a falakat. Nyomorúságos, de él. Talán még szép is valahol, de csak úgy, mint az a virág, ami a feltört betonból nőtt ki, görbe is, a szirmai is hiányzanak, de azért küzd a nap felé, a tápanyagban szegény talajon. Azt bizonyítja: szükség van art mozikra, szükség van koncert és szórakozóhelyekre, és szükség van egy közösségi térre, ahol roséspriccerek felett lehet megváltani a világot két szigorlat, két leadott cikk között. Szarnak szar, de hát ez jutott nekünk. Fenntartottuk, szerettük és utáltuk. Sokat kellett dolgozni rajta, volt, hogy dőlni látszott a volt Blue Box mozi helyére álmodott, kibővített funkciójú, a Tilos rádió stúdiójának, irodájának is helyet adó alternatív művház. Vagy nem is olyan alternatív, hiszen a szónak a hivatalos, vagy bármilyen más létező kultúrházzal szemben lenne értelme, de olyan már nem nagyon van. Talán pont ezért kéne megmaradnia.

Van valami sajátosan magyar abban, hogy már működő, bevált kulturális központnak esnek neki a munkagépek, mert a helyi önkormányzat éppen „ingatlanfejleszt”. Helyesbítek: az önkormányzat eladott egy foghíjtelket, amit eddig – nyilván az ott növő ecetfákra hivatkozva – zöldterületnek számolt el. Szálloda épül az Üllői útra, a földdarabért jó pénzt adnak. Ezért kell a 30-as években épült Bauhaus-épületet elbontani. Olcsó megoldás a parkosításra, ami nem jutott volna eszébe az önkormányzatnak, ha nem kecsegtetne profittal egy jelenlegi park részbeni beépítése.



„Valóban van abban egy magyaros íz, hogy nem squatból lesz a művház, hanem művházból a squat” – osztotta meg a Hírextrával Bakáts Tibor Settenkedő a műsor után, fél lábbal az undergroundban féllel meg a mainstreamben. Hozzáteszi: „Rock gitárosok mondják nekem, hogy nincs egy hely, ahol felléphetnének. Vagy a dj-k, a nagynevű sztárolt dj-k – és nem érdekel, hogy milyen vezető beosztásban van most az Izil, a Superman, vagy a Simó és a Nádori – mind innen indultak, az undergroundból. A Palotai kocsmáros volt, pultos, ebből a körből indult minden. Én is így voltam, amikor a Megasztárba kerültem. Nem értették, hogy megy nekem ilyen könnyen a rögtönzés. Azért, mert a Tilosban nekem engedték az élő adást! A mai fiatalok hol fogják ezt megtanulni? Azért kell elfoglalni a Kultit, mert a politikusok hülyék. Azt sem tudták, hogy mit zárnak be. Hogy építenek egy parkot, azt értem és megértem, de miért kell minket kipakolni a Kultiplexből? Egy ingatlanpanamáért? Mert Budapesten a pénzről szól minden? Sorra zárnak be a helyek ebben a városban! Engem nem érdekel, hogy ki keresztény, ki liberális, de a Demszky alatt zártak be az olyan kultikus helyek – ahonnan minden indult – mint a Tilos az Á és az Almássy. Nem kéne elfoglalnunk a Kultiplexet, ha volna hová mennünk, de nincs ilyen hely. Ahhoz, hogy ezt még egyszer felépítsük, milliárdok kellenének! Ha nem zárna be állandóan a West Balkán, vagy nem zárt volna be végleg az Almássy téri Szabadidőközpont, nem lenne erre szűkség. Én el tudok menni egy étterembe, vagy bárhová, mert már 48 éves vagyok, de a fiataloknak nincs erre pénzük, mert tanulnak, vagy bármi másért, ők hová fognak ezután elmenni? Van még egy olyan hely, ami kocsma, mozi, színpad és rádió egyszerre? Közben a környező országok – akiket szeretünk lenézni – megelőznek minket, olyan helyek nyílnak Pozsonyban, vagy a szerbeknél, sőt Kolozsváron, amilyenek nálunk pont az utóbbi időkben szűntek meg! Én leülhetnék egy szlovák vagy román politikussal, és nem kéne nagyon magyaráznom, hogy miért fontosak az ilyen helyek. Itthon, nem értik és nem is akarják megérteni. Nekünk balhét kell csinálnunk. Én nem azért mondtam, hogy erőszak lesz, mert azt akarom, hanem mert tudom, hogy rendőrök fognak elvinni minket. Ha ez kell a magyar belpolitikának, hát legyen. Nem tudom, miért kellett eddig elmenni…”