Azerbajdzsán Európa felé kacsingat
Európai szövetségeseket keres Azerbajdzsán, egyebek mellett a Nabucco-projekt megvalósításához. Az azeri elnök jövő heti magyarországi látogatásán a gázüzletben érdekelt európai országok egységes fellépését szorgalmazhatja majd - mondták szakértők az MTI-
2008. február 17. vasárnap 15:25 - Hírextra
Abban egyetértett Sz. Bíró Zoltán, az MTA főmunkatársa és Deák András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa, hogy az egyre erősödő Azerbajdzsán politikai és gazdasági szempontból is európai támogatókat keres egyebek mellett Oroszországgal és Iránnal szemben. A kaszpi-tengeri ország gazdasági és politikai ereje növekedésének alapja földgáz és kőolaj vagyona - mutattak rá a szakértők.
Deák András kiemelte: Azerbajdzsán ma már el tudja juttatni olaját a világpiacra, földgázát azonban még nem. Ez utóbbi kérdést oldhatja majd meg a Nabucco-projekt, amelyben az azeriek nemcsak tranzitországként, de termelőként is részt vehetnek - tette hozzá.
A gázüzlettel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül. Egyrészt Azerbajdzsánnak egyedül nincs annyi gáza, amennyi a cső másik végén álló közép-európai államoknak elég lenne, így együtt kell működnie több közép-ázsiai országgal - húzta alá Deák András.
Másrészt meg kell állapodni a törökökkel is, a csővezeték ugyanis Törökországon is keresztülmenne. Törökország azonban jelentős gázfelhasználó, így valószínűleg nem elégszik majd meg csupán a tranzitszereppel, szeretne felhasználó is lenni. A cső egyik végén lévő Azerbajdzsánnak és a másik végén lévő európai államoknak tehát valamilyen megállapodást kell kötniük majd a középen lévő törökökkel - tette hozzá.
Sz. Bíró Zoltán szerint az üzlet megvalósítását tovább nehezíti, hogy Azerbajdzsán véres konfliktusban állt a projektben szintén érintett szomszédjával, Örményországgal. Emellett pedig komoly problémái vannak a szintén gáztermelő Türkmenisztánnal is - tette hozzá.
Azerbajdzsán azért is érdekelt a gázvezeték megépítésében, mert 2015-re tízmilliárd köbméterre szeretné felfuttatni exportra szánt földgáz-kitermelését - fűzte hozzá.
Sz. Bíró Zoltán szerint nemcsak a Nabucco-projekt lesz téma a magyar-azeri tárgyalásokon, további gazdasági együttműködésekről is szó lehet, például a mezőgazdaság vagy a gyógyszeripar terén.
Politikai szempontból a szövetséges-keresés lehet az elnöki látogatás fő célja. Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Azerbajdzsánnak az államépítés ezen szakaszában nagyon fontos, hogy partnerekre találjon, akik mind politikailag mind gazdaságilag segítik az ország stabilitását, modernizálását - mondta a szakértő.
Az európai kapcsolatépítés azért is fontos a kaszpi-országnak, mert több szomszédjával vannak ellentétei. Örményország mellett számos probléma van Irán és Azerbajdzsán között, rendkívül nagy számú azeri kisebbség él ugyanis Iránban. Ráadásul Moszkvával sem felhőtlen Baku viszonya - tette hozzá.
Mindezek mellett az azeri gazdaság hatalmas ütemben nő, ami főként gáz- és olajvagyonának köszönhető. Az elmúlt időszakban évről-évre 20-30 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el - mutatott rá Sz. Bíró Zoltán.
A gazdasági fellendülés mellett ugyanakkor - ahogyan az egész posztszovjet térségben - Azerbajdzsánban is érzékeny kérdés az emberi és szabadságjogok helyzete. Azerbajdzsán masszív autokrácia. Európának épp ezért el kell döntenie, hogy pragmatikus alapra helyezi-e a kapcsolatokat, vagy próbál nyomást gyakorolni az államra, azt is kockáztatva, hogy ez utóbbi lépésével a stabilitást is veszélyezteti - mondta a szakember.
Ilham Aliyev elnök hétfői és keddi budapesti látogatásán találkozik többek között Sólyom László köztársasági elnökkel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. A látogatáshoz kapcsolódóan azeri-magyar üzletember-találkozót is tartanak.
Forrás: MTI