Az okok között szerepel, hogy míg a kitűnők hosszan töprengenek egy feladat megközelítéséről, addig a közepesek egyszerűen megcsinálják. Az utóbbiak soha nem foglalkoznak olyasmivel, ami nem érdekli őket. Legtöbbjüknek magas az EQ-ja - az érzelmi hányadosa -, s az életben a sikerhez fontos az intuíció, a képesség mások meghallgatására és megértésére, a belső szabadság, mindehhez pedig nem szükséges tárgyi tudás. A közepes tanuló rendszerint kolerikus vagy szangvinikus vérmérsékletű, társasági lény, és szülei sok kínlódás után olyannak szeretik, amilyen.

A kitűnő tanulót unalmasnak tartják és nem szeretik az osztálytársai. A tanárok felfelé húzzák osztályzatát, de nagyobb követelményeket is támasztanak vele szemben. A sok tanulás elveszi az idejét, amit a többiek barátaikkal töltenek. Többnyire nem tud megbirkózni a rendkívüli helyzetekkel. Mivel minden tárgyat szorgosan tanul, nem tud behatóan foglalkozni semmivel, vagyis legtöbbjük univerzális dilettáns. Vérmérsékletét tekintve leggyakrabban melankolikus vagy flegmatikus alkat, ráadásul szülei is elégedetlenek vele - állítják a kutatók.

Mindezt más szempontból megközelítve kimutatták: a közepes tanulók közül jóval többen alapítanak saját vállalkozást, és válnak tehetséges vezetővé, éppen azért, mert csak azt tanulták, ami érdekelte őket, sok barátot szereztek, aki segíti indulásukat, és mernek kockáztatni. Ezzel szemben a kitűnők megszokták, hogy mások elvárását, utasítását teljesítsék, szófogadók, de csak stabil feltételek között tudnak dolgozni, nehezen döntenek, mert félnek, hogy hibát követnek el, vagyis éppen mások döntéseinek kivitelezésére alkalmasak.

Emellett már korábban kiderítették, hogy a kiváló teljesítmények gyökere gyakran kisebbségi komplexus: csúnyának tartják magukat, szegény családból jönnek, vagy igen félénkek, nem ritkán gyenge fizikumúak, s mindezt intellektuális téren próbálják kompenzálni. A lányok túlzott követelményeket támasztanak másokkal szemben, nem tudnak kapcsolatokat építeni, és ha férjhez mennek, többnyire hamar elválnak.

A feltételezésekre bizonyítékkal szolgál egy 1997-ben készült oroszországi felmérés: akkor a munkanélküliek között 12 százalék volt a kitűnő és 54,5 százalék a négyes tanulók aránya, de a közepesek csak a munkanélküliek 8,1 százalékát tették ki.