A törvény indoklása szerint a Magyar Nemzeti Bank egyik fontos feladata, hogy a lakosságot és a gazdaságot megfelelő mennyiségű, minőségű és címlet-összetételű készpénzzel lássa el. Az elemzések azt mutatják, hogy az 1 és 2 forintos aprópénzeket az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használják, mivel önmagukban nem rendelkeznek számottevő vásárlóértékkel. A gyártott érmék nagy része elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többlet ráfordítást okoz a közpénzből gazdálkodó MNB-nek.
A jegybank ezért 2008. március 1-jén kivonja a készpénzforgalomból az egy és két forintos érméket. Ez év márciusig mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy a nála lévő 1 és 2 forintos érméket vásárlásai során felhasználja, vagy jótékony célra elajándékozza. A kereskedők címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni egy-egy érméből fizetéskor. A posta és a kereskedelmi bankok címletenként 100 darabot díjmentesen váltanak be.
Idén márciustól a kereskedelmi bankokban, a takarékszövetkezetekben valamint a posta fiókjaiban legalább fél évig lehet még beváltani az 1 és 2 forintosokat, a MNB-ben pedig egészen 2013. március 1-ig.
Mivel márciustól már nem lehet 1 és 2 forintossal fizetni, így a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél az egyes tételeket nem, de a számla végösszegét kerekíteniük kell. A végösszeg a készpénzes vásárláskor mindenképpen 0-ra vagy 5-re végződik majd a kerekítés után.
A kerekítés szabálya - az elfogadott jogszabály szerint - a következő: "a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0, a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5, az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5, a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni".
A törvény kimondja, hogy a bankkártyával való fizetés elfogadója dönthet úgy, hogy a bankkártyával való fizetés
elfogadása során a kerekítési szabályokat alkalmazza. Erre a tényre a bankkártya tulajdonosának figyelmét kifejezetten fel kell hívni. Bankkártyás fizetés és elektronikus pénzmozgás esetén azonban a kerekítés nem kötelező.
A szociális, társadalombiztosítási, illetve munkanélküliek ellátására vonatkozó előírások alapján, míg a hagyományos kerekítéseknél a számla végösszegét nullára vagy ötre kell kerekíteni a kerekítés általános szabályai szerint lefelé vagy felfelé, addig a szociális és tb-jellegű kifizetések esetében kizárólag felfelé szabad kerekíteni, ebből a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 100 millió forint többletkiadása származik a költségvetésnek.
A kerekítés során jelentkező különbözetről nem kell bizonylatot kiállítaniuk és a pénztárgépek átállítása is csak lehetőség, nem kötelező előírás a kereskedők számára, a kerekítés különbözete nem képezi az áfa-elszámolás alapját.
AZ MNB tájékoztatása alapján a kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező. A kerekítések sorozatából esetlegesen adódó pénztárhiány vagy többlet egyéb ráfordítás vagy egyéb bevétel jogcímen számolható el - ez történik ma is, amikor a nap végén a pénztáros zárja a kasszát, és összehasonlítja a tényleges bevételt a papíron létező bevétellel.
A "kerekítési törvény" nem írja elő a pénztárgépek átállítását. Az, hogy ezt egy vállalkozás megteszi-e, kizárólag saját üzletpolitikai döntésétől függ, jogszabályi vagy egyéb kötelezettség tehát ezt nem írja elő. A kereskedők eldönthetik, hogy átállítják a pénztárgépeket, ezzel is segítve az ügyfél-tájékoztatást, vagy pedig a kerekítési különbözettel kapcsolatos pénztárhiányra, illetve többletre a pénztárosaik részére egy tolerancia szintet állapítanak meg.
A MNB számításai szerint az 1 és 2 forintos érmék megszüntetésével az ország nemzetgazdasági szinten mintegy 3-4 milliárd forintot takarít meg éves szinten, beleértve a nem gyártásból származó megtakarítást, a tárolás, forgalmazás, szállítás, gyűjtés, csomagolás, őrzés továbbiakban nem jelentkező költségét is. Ami a pénztárgépek esetleges átállításának költségét jelenti, az APEH-tól származó információk szerint ezek költsége hozzávetőleg 22 milliárd forint lenne, akkor, ha a törvény szándéka ellenére minden egyes pénztárgépet átállítanának - tudatta az MNB az MTI-vel.
