Czére Andrea, a kiállítás kurátora, a múzeum főigazgató-helyettese elmondta, hogy a kiállított művek tizenegy fejezetre osztva mutatják be a XVII. és XVIII. század legfontosabb művészeti irányzatait, központjait, témaköreit, a kronológiai sorrendet is szem előtt tartva vonultatják fel a mértékadó művészek rajzait.
A május 12-ig látható tárlaton a klasszikus, ideális táj, a mitológiai és a történeti témák mellett az akt, az életkép, valamint az állatábrázolás is helyet kapott - tette hozzá.
Baán László közlése szerint a francia rajzok biztosítási értéke négymilliárd forint. Az anyag a grafikai gyűjteményen belül abszolút kiemelkedő minőséget képvisel, minden darab egyedi értékű - hangsúlyozta.
Mint felidézte, Czére Andrea öt évvel ezelőtt vetette fel, hogy a Louvre francia rajzait mutassák be a Szépművészeti Múzeumban, a megállapodást két évvel ezelőtt kötötték meg.
A főigazgató kiemelte, hogy ez nem egyirányú gesztus, ugyanis ősszel a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott németalföldi rajzokból nyílik majd kiállítás a Louvre-ban. Megemlítette, hogy a párizsi múzeummal a jövőben is lehetséges hasonló együttműködés.
A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint A Szépség vonalai - Francia mesterrajzok a Louvre gyűjteményéből című kiállítás először a lotaringiai iskola francia manierista alkotóit mutatja be Nancytól Párizsig, majd a Rómához köthető két francia művész, Nicolas Poussin és Claude Lorrain alkotásait láthatják az érdeklődők.
A következő szakasz a barokktól a görögös klasszikus stílusig, az úgynevezett párizsi atticizmusig terjedő irányzatok alkotásairól ad képet, ezt pedig a Párizstól Versailles-ig: a nagy dekorációk című rész követi.
A XVII. század első felének rajzművészetével, a régensséghez köthető párizsi dekorációkkal, majd Watteau kifinomult rokokó rajművészetével is megismerkedhet a múzeum látogatója, de találkozhat a vallásoshoz és az akadémiai oktatáshoz kapcsolódó alkotásokkal és az úgynevezett kecses modor irányzatának legjelesebb képviselőivel is - olvasható az összegzésben.
A kiállítás záró részeiben városi és vidéki életképeket, tájrajzokat mutat be a tárlat, majd a két ellentétes esztétikai irányzat, a neobarokk és a neoklasszicizmus képviselőinek, Gabriel Francois Doyennek és Jacques-Louis Davidnak az alkotásaival zár.
Az összeállításban szerepel egyebek mellett Pierre Brebiette Medúzát lefejező Perseus című alkotása, Nicolas Poussin Venus és Mercurius című munkája, Jacques Fouquieres Erdős táj patakkal című rajza, valamint Charles Le Brun műve, a Balra forduló férfiakt.
A tárlaton megtekinthető Charles de la Fosse Flora és Zephyrus című munkája, Antoine Watteau Nyolc nő és egy férfifej című műve, Jean Jouvenet Szent Péter keresztre feszítése címet viselő alkotása, de kiállították Francois Boucher Nimfa korsóval című munkáját, Jean-Honoré Fragonard Mosónők Tivoliban című rajzát és Jean-Guillaume Moitte Voltaire diadala című művét is.
