A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) munkatársai és amerikai tudósok az 1940 és 2004 között megjelent 335 új fertőző betegség kialakulását és elterjedését vizsgálták. Trendeket és jellemző mintázatokat próbálták megállapítani, és kimutatták, hogy egyre gyakrabban bukkantak fel új betegségek, többségük állatokról terjedt át emberre, és a járványok elsősorban ott indulnak, ahol gyorsan terjeszkedik az ember a természet rovására.
A negyvenes években alig 20 új fertőző betegség lépett fel világszerte, 1990 és 2000 között pedig nyolcvan. A legtöbb - majdnem száz - a nyolcvanas években jelent meg, valószínűleg a HIV-vírus miatt, amely a fertőzötteket fogékonnyá tette újabb betegségekre - írják a ZSL és a New York-i Columbia Egyetem munkatársai a Nature című brit tudományos magazin csütörtökön megjelent számában. A leggyakoribb kórokozó baktérium, utána a vírusok, az állati egysejtűek, majd a gombák következnek. Az egész mikrobacsapat 20 százaléka ellenáll az antibiotikumoknak.
A kutatók a meredeken emelkedő tendencia mellett kimutatták, hogy az újkeletű betegségek 60,3 százaléka úgynevezett zoonózis, azaz gerinces állatokról emberre terjedő betegség, az ebbe a csoportba tartozó kórságok 71,8 százaléka pedig vadállatoktól érkezett az emberek közé.
A brit-amerikai kutatócsoport ezután az éghajlat, a lélekszám alakulása és a biodiverzitás, az élővilág változatossága alapján rendszerezte az új fertőző betegségek kitörésének gócpontjait. A elemzés alapján világtérképet szerkesztettek, amelyről leolvasható, hogy ahol gyorsan nő a népsűrűség és gazdag az állatvilág, ott nagy a kockázta annak, hogy korábban ismeretlen betegség üti fel a fejét.
Leginkább az egyenlítői övezet, Délkelet-Ázsia, az indiai szubkontinens, Közép-Afrika és Latin-Amerika veszélyeztetett. Ahogy emelkedik a lakosságszám, "az ember benyomul az érintetlen területekre, átalakítja, művelni kezdi a vidéket, amely kórokozók egész tárházát rejti" - mondta Kate Jones kutatásvezető a Nature honlapján olvasható ismertetőben.
A folyamat Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában, Japánban már régen lezajlott és a huszadik században ezek a régiók voltak a járványgócpontok. A gazdasági fejlettségen kívül ez a fő oka, hogy ott koncentrálódnak a járványügyi megfigyelésre fordított források. "Rossz a fókusz, nem oda figyelünk, ahova kellene" - mondta a ZSL munkatársa.
Kate Jones és munkatársai szerint a következő nagy járványok a forró égöv szegény országaiban törhetnek ki, ahol a legkevésbé fejlett az egészségügy, ezért át kell csoportosítani a forrásokat és hatékony járványfigyelő rendszert kell kiépíteni a térségben. "Globális stratégiára van szükség, hogy megállíthassuk a járványokat, mielőtt tovább terjednek, különben mindenki veszélybe kerül.
Mindannyian ugyanazon a bolygón lakunk és nincs hová menekülni" - mondta a brit biológus.
