Napirenden a fiatalkorúak igazságszolgáltatási reformja

Katonáné Pehr Erika kifejtette, a szakma már lerakta az asztalra a reformmal kapcsolatos koncepcióját, most zajlik az egyeztetés egy esetleges új rendszer felállításáról, új törvény megalkotásáról. Manapság egy lopásban indult eljárás két évig is eltart, ami fiatalkorúak esetében tarthatatlan. Ez a korosztály ráadásul más elbírálás alá kell, hogy essen egy-egy büntetőeljárásban, mint a felnőttek, ami speciálisan képzett szakembereket kíván. Ezért lenne szükség a fiatalkorúak számára önálló rendőrségi, ügyészségi, bírósági illetve végrehajtási rendszer felállítása - mondta a főosztályvezető.

Beszámolója szerint nincs egyetértés a szakemberek közt abban, hogy szabad-e a jelenlegi 14-ről lejjebb vinni a büntethetőség korhatárát. Ez ügyben a nemzetközi gyakorlat is eltérő. Az uniós országok zömében 15-16 év a korhatár, míg például Svájcban 7, Angliában 10, Hollandiában 12 éves kortól büntethetők tetteikért a gyermekek. Vitatott az is, hogy a büntethetőséget mennyiben befolyásolja a jövőben a belátási képesség vizsgálata.

A változásoknak szükségszerűen együtt kellene járnia igazgatási reformmal is, amelyben csökkenne a gyámhivatalok száma, és egységesebbé válna a megyék jelenleg igen különböző tolerancia szinttel és tartalommal történő feladatellátása.

Tervezik a fiatal felnőtt fogalmának bevezetését, amely alapján a felnőttekétől eltérő elbírálásban részesülhetne egy nagykorú, de 21 év alatti elkövető.

A főosztályvezető szerint óriási a hiányosság tapasztalható a pszichikai problémákkal küszködő, illetve neurotikus gyermekek egészségügyi szakellátásban, ami miatt sokszor olyan gyermekeket is ki kell emelni a családból, akiket megfelelő egészségügyi ellátás esetén nem kellene. A szakember szorgalmazná a szülői felelősség szigorúbb számonkérését. Indoklásként elmondta, hogy 2006-ban a mintegy 20 ezer védelembe vett gyermek öt százaléka követett el valamilyen bűncselekményt, amely esetek többségében felelősek voltak a szülők a történtekért.

Vörösné Hudák Andrea, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság idegenrendészeti osztályának vezetője arra figyelmeztette a gyermekvédelmi intézmények vezetőit, hogy kiskorúak eltűnése esetén előbb nekik kell mindent megtenniük a gyermekek előkerítése érdekében, és csak utána kezdeményezhetik a körözés elrendelését. A rendőr százados hangsúlyozta, hogy igen fontos a gyámhatóság és az idegenrendészeti hatóság együttműködése a felnőtt kíséret nélküli fiatalkorúak ügyében, akiket nem lehet kitoloncolni az országból, hanem gondoskodni kell a biztonságos hazajuttatásukról.

Az intézményvezetők jelezték, hogy az idegenrendészeti szabályok nincsenek mindig összhangban a gyermekotthonok működési szabályaival. Csongrád megyében éppen hat6 albán fiatal, Fejér megyében pedig 15 szomáliai fiatal- és kiskorú elhelyezése, és ellátása okoz jelentős gondot, hely-, szolgáltatási hiány vagy kommunikációs zavar okán - derült ki a beszámolókból.