"Teret kellene adni a roma szellemi elitnek"

Az úgynevezett parlamenti közmeghallgatáson részt vevő Lévai Katalin Európai Parlamenti képviselő (MSZP), valamint Béki Gabriella (SZDSZ) és Teleki László (MSZP) országgyűlési képviselő arról beszéltek: büszkék arra, hogy az esélyegyenlőséget biztosító jogi normák garanciáit és intézményi kereteit Magyarországon már megteremtették.

Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet: ahhoz, hogy a jog érvényesíthető legyen, mindenkinek szóvá kell tennie, ha például származása vagy életkora miatt hátrányok érik.

Fórika László, a kisebbségi ombudsmani hivatal képviseletében úgy vélte: akkor lehetnek sikeresek a diszkriminációellenes programok, ha a jogszabályi háttér biztosítása mellett azok társadalmi szemléletváltozással is együtt járnak.

A közmeghallgatáson felszólalt több roma nő is, akik korábban Budapest közterületein virágot árulhattak, ám miután nemrég megvonták tőlük a közterület-használati engedélyt, munka nélkül maradtak. Mások arról beszéltek, hogy roma származásuk miatt veszítették el házfelügyelői vagy háztakarítói munkájukat.

A hátrányos megkülönböztetés jellemző vidéki példái között említették, hogy a cigányok egyre kevesebb közhasznú munkát kapnak. Egyikük azt mondta, vannak olyan állások, melyekre csak akkor veszik fel őket, ha nincs más jelentkező.

Egy fiatalasszony arról számolt be, hogy nemrég elhunyt roma férje után nem kap árvaellátást, mert a férfit feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatták. A képviselők úgy vélték, a sokakat érintő problémán úgy lehetne változtatni, ha az árvaellátás szociális ellátási forma lehetne, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely azt a nyugdíjrendszerhez köti.

A felszólaló szakemberek és képviselők azt hangoztatták, hogy az egyéni sorsokban meg kell jelennie a jogállamiságnak, ez jelenthet garanciát a gyakorlati változásokra.

Teleki László szerint ha biztosítják a roma fiatalok számára a megfelelő képzést, akkor megnyílhatnak előttük a "közéleti pályák". Véleménye szerint a roma munkavállalókat lenéző, jelenlegi társadalmi szemléleten változtatni lehetne, ha a cigányok "láthatóvá válhatnának" például a honvédségnél vagy a tűzoltóságnál.

Úgy vélte, nincs értelme annak, hogy az "asztalfiókoknak" készítenek újabb programokat, ehelyett inkább a pozitív diszkrimináció elvét a gyakorlatban érvényesítve "teret kellene adni a roma szellemi elitnek".