A magyarországi szerbek érdekképviseleti szerve üdvözölte a II. Kisebbségi Kerekasztal által a hónap elején elfogadott, és a kisebbségi ombudsman által a kormánynak benyújtott koncepciót, amely javaslat a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza, de véleményük szerint az egyes részleteket még tovább kell gondolni.
A Szerb Országos Önkormányzat közgyűlésén jelen volt Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, aki kijelentette: ha a kisebbségek parlamenti képviseletéről még a tavaszi ülésszakban nem kezdődik ötpárti egyeztetés, akkor 2010-ben sem indulhatnak kisebbségi szervezetek az országgyűlési választásokon, így azt fogja kérni a Háztól, hogy módosítsák az Alkotmányt és a kisebbségi törvényt, vegyék ki belőle a kisebbségek erre vonatkozó jogait, és majd így számoljanak el az Európai Unió és a választópolgárok felé.
"Én nem köz-, hanem a kisebbségi közösség megelégedésére kívánom betölteni pozíciómat, nem tartozom, nem kötődöm pártokhoz, ezért aktivistább, harcosabb szószólóként akarok érvényt szerezni a kisebbségi jogoknak" - mondta az országgyűlési biztos, hozzátéve: elvárja a politikai elittől, hogy ne csak írott szabályzatként biztosítsák a nemzetiségek jogait, hanem azt a gyakorlatban is valósítsák meg.
Közlése szerint a II. Kisebbségi Kerekasztal által kidolgozott javaslat reális esélyt nyújt mind a 13 nemzetiség számára, hogy parlamenti képviselethez jusson, így az elmúlt másfél évtizedben most lát először lehetőséget arra, hogy a parlamenti pártok vezetői, betartva szóban tett ígéretüket megoldást találnak a mulasztásos alkotmánysértés kiküszöbölésére.
Kállai Ernő szerint a konszenzus lehetőségét mutatja az is, hogy alig pár hónap alatt sikerült módosítani a kisebbségi törvény országos önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó fejezetét.
A képviselők az ombudsman közbenjárását kérték abban, hogy a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatási rendszerének bevezetését szüntesse meg a kormány, mert véleményük szerint ez forráselvonást jelent, és hátrányosan érinti a képviseleteket, ugyanis a korábbi támogatási összeg 75 százalékát kaphatják meg, míg a fennmaradó részre pályázniuk kell. Az önkormányzatok így sem alapítványt, sem ösztöndíjat sem iskolát nem tudnak működtetni.
Diszkriminatívnak tartják a tartós tankönyv bevezetését is, ugyanis a nemzetiségi tankönyveket csak három évente lehet cserélni, a munkafüzeteket pedig csak fekete-fehérben lehet nyomtatni, míg a nem nemzetiségi taneszközök színesek és bármikor cserélhetők. Emiatt a szerbek már korábban az Ombudsmani Hivatalhoz fordultak panaszukkal.
Szintén diszkriminatívnak tartják a kisebbségi törvény nyelvhasználatra vonatkozó fejezetét is, mert a jogszabály szerint a nemzetiségi nyelv hivatalos helyeken, intézményekben csak akkor használható, ha a közösség kezdeményezi, és arról a többségi társadalom tagjai alkothatnak véleményt. Sérelmezték azt is, hogy hivatalos ülések jegyzőkönyvét magyarul kell elkészíteni és benyújtani. Közölték: emiatt pert indítottak az állam ellen, és az első tárgyalást május végére tűzte ki a Fővárosi Bíróság.
Elhangzott az is, hogy a kistérségi társulások alapján végbement iskola-összevonások után a kisebbségi önkormányzatok korábbi véleményezési és egyetértési jogaikat az új törvény nem szabályozza, így a nemzetiségi oktatást folytató iskolák működtetésébe nem tudnak beleszólni.
A Szerb Országos Önkormányzat közgyűlése elfogadta ez évi költségvetését és munkatervét is, valamint áttekintették intézményeik működtetését.
A magyarországi Szerb Országos Önkormányzat nem fogadja el Koszovó függetlenségét, és arra kéri a magyar kormányt, ne ismerje el Koszovót, mint önálló államot - közölte a 25 tagú közgyűlés szombati állásfoglalását ismertetve Alexov Ljubomír, a szervezet elnöke az MTI-vel.
A szerb önkormányzat elnöke a távirati irodának azt mondta: szolidárisak Szerbiával, és arra kérik a magyar kormányt és a Külügyminisztériumot, ne ismerje el Koszovót, mint önálló államot.
Alexov Ljubomír közölte azt is, hogy a szombat délutáni közgyűlésükön hozott állásfoglalásukat levélben eljuttatják a magyar köztársasági elnöknek, a kormányfőnek, a házelnöknek és a külügyminiszternek is.
Hashim Thaci koszovói miniszterelnök február 17-én vasárnap, a pristinai parlament rendkívüli ülésén jelentette be: "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad".
A volt dél-szerbiai tartomány függetlenségének kikiáltása óta tüntetések zajlanak Szerbiában. A zavargásokban egy ember meghalt, több százan megsérültek.
