A fehérorosz Szabad Színház ilyen együttes: magánlakásokban, Minszk környéki erdőkben tartanak előadásokat, sms-ben és telefonon verbuválva aznap estére a közönséget.
Februárban a társulat két alkalommal is telt ház előtt tartott előadást - a londoni Soho Színházban.
A társulat, amelyet Natalja Koljada és férje, Mikalaj Halezin alapított 2005-ben, "szamizdat" színházi előadásokat tart, ezekkel az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka kormányzása következtében kialakult légkörön kívánnak változtatni.
Lukasenkát, akit az Egyesült Államok Európa utolsó diktátorának tart, számos bírálat éri a szólás- és a gyülekezési szabadság korlátozása miatt.
"Mivel a média teljes kontrollja miatt semmit sem szabad megírni vagy sugározni, az egyetlen dolog a színdarabírás maradt" - mondta el Londonban az újságíróknak Natalja Koljada. Hozzátette: az elgondolásuk az volt, hogy a művészet segítségével változtassanak a helyzeten.
A fehérorosz Szabad Színház 23 tagjának többsége a nemzeti színház tagja volt, ahonnan távozniuk kellett, amikor a független társulathoz csatlakoztak - többeket őrizetbe is vettek közülük. Két tagjuk, akik ma is az állami színházban játszik, nem utazhatott el a londoni vendégszereplésre.
A társulat Fehéroroszországban nem túl ismert, néha többen vannak a színészek, mint a közönség. Beeng Harold Pinter című előadásuk Londonban telt ház előtt ment, és a kritika is dicsérte. A darab az angol drámaíró 2005-ben, az irodalmi Nobel-díj átvételekor elmondott beszédéből, darabjaiból és fehérorosz ellenzékiek leveleiből vett részleteket ötvöz.
A Szabad Színházat több nyugati drámaíró is támogatja, közöttük Harold Pinter, aki szerzői jogdíj nélkül engedélyezi számukra darabjai bemutatását, valamint Tom Stoppard brit drámaíró, aki levelük kézhezvétele után úgy döntött, hogy ellátogat Fehéroroszországba.
"Nem politikáról, erkölcsről beszélünk" - mondta Halezin. - "Nem viszünk színpadra politikai előadásokat, de mindig hangsúlyozzuk, hogy diktatúra van, politikai foglyok vannak, embereket rabolnak el és gyilkolnak meg. Mindent elmondtunk, amit gondolunk".
Koljada és Halezin szerint a változás érdekében az Európai Uniónak nagyobb nyomást kellene gyakorolnia a rendszerre, többek között gazdasági szankciókkal.
"Az EU kilenc tagállama most is támogatja a diktatúrát, hiszen kereskedik vele" - mondta Koljada, hozzátéve, hogy a személyes véleményéről van szó.
"Minden diktatúra addig tud fennmaradni, amíg pénzügyileg támogatják" - tette hozzá Halezin.
