A Kortárs ruha-tér-kép című tárlat mottója: Öltöztess fel! Itt papírkartonból kivágott babaformákat öltöztetnek fel a kiállításon látható foglalkozások jellegzetes ruházata szerint. A bemutatóhoz kapcsolódóan arról beszélgetnek a meghívottak, mi a kapcsolat etnográfia és színháztörténet, múzeumi installáció és színrevitel, az utcai ruha és a színházi öltözék között.
"Színházi couture" címmel divatperformansz is látható, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenikai gyűjteményéből és kortárs jelmezekből válogattak a szervezők.
A "nap kiállítása" a Reguly néprajzi hagyatéka című tárlat, amellyel a Néprajzi Múzeum első tárgyainak gyűjtőjére emlékeznek. Reguly Antal emléke előtt tiszteleg Kerezsi Ágnes: Csalánruhák, nyilak és hangszerek Szibériából, valamint Szíj Enikő: Reguly Antal nyelvészeti és földrajzi kutatásai című előadásával.
A "nap előadását" a Bátky Zsigmond-díj 2008. évi kitüntetettje, Tóth G. Péter, a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársa tartja "A múzeum mint a lokális emlékezet helye" címmel.
Az "Ismeretlen tárgyaim" című foglalkozáson a látogatók által bevitt néprajzi tárgyakat határozzák meg muzeológusok segítségével.
A "Síppal, dobbal, didzseriduval… 2" című időszaki kiállítás helyszínén a házigazda, Simon Ildikó irányításával a didzseridut papírhengerből készítik el. A Néprajzi Múzeum mintegy háromezer népi hangszert őriz a világ minden tájáról. Xántus János 1869-1870 közötti, kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagát például kilencven hangszer, illetve hangszeralkatrész gazdagítja.
"Workshop dorombbal és torokkal…" címmel a dorombjátékot és egy különleges énektechnikát tanulhatnak meg a látogatók Paizs Miklós segítségével.
A budapesti Néprajzi Múzeum a legkorábban szerveződött európai szakmúzeumok sorába tartozik. Születésnapjaként 1872. március 5-ét tartja számon a tudománytörténet, amikor Xántus Jánost (1825-1894) kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának igazgatóőrévé.
A jogi képzettségű, a szabadságharc honvédtisztjéből az amerikai emigrációban neves természetrajzi kutatóvá lett Xántus János vezető muzeológusi megbízatását azon nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének köszönhette, amit az általa 1868-1869-ben Kelet-Ázsiában gyűjtött, két és fél ezer darabból álló anyagból rendezett. Xántus János még kinevezésének évében nagyszabású magyarországi néprajzitárgy-gyűjtést is végzett az 1873. évi bécsi világkiállítás részére.
A máig párját ritkító gyűjtemény egyedüli előzményét a Kossuth téri múzeum anyagában Reguly Antal nyelvész, utazó, etnográfus (1819-1858) 92 néprajzi tárgya jelenti, amit 1843-1845 között az Észak-Urál vidékén élő obi-ugorok között gyűjtött.
