Bunkó fiatalokból lesznek a lúzerek

Általában értetlenül nézzük, mi történik a fiatalokkal. Jószerint csak a drogozásukról, a bűnözésükről, az agresszivitásukról szóló hírek hallatán kapjuk fel a fejünket, fordítjuk rájuk a figyelmünket. Mintha nem akarnánk észrevenni a fiatalságunk helyzetét érintő változásokat. Például azt, hogy egyre korábban válnak önállóvá, meghosszabbodott az iskolai, ifjúsági életszakasz, kitolódott a munkába állás, a családalapítás, a gyermekvállalás ideje, a diploma nem jelent feltétlen munkához, megélhetéshez jutást stb. Hogy ezek mit jelentenek az ifjúság helyzete szempontjából - erről kérdeztük dr. Gábor Kálmán ifjúságszociológust.

- A fiatalok érték és mintaválasztása szempontjából nem lenne előnyös az iskolai évek meghosszabbítása?

- Közgondolkodásunk szerint ugyan megszaporodtak az iskolai évek, ám az oktatási intézményekben ugyanúgy bánnak a gyerekekkel, mint korábban, csak hosszabb ideig. És abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy a diákoknak az iskola, az általános- és középiskolai tanár, az egyetemi oktató kínál életmód mintát, ami az ő számukra érték, az a diáknak is - ad helyzetképet az ifjúságszociológus.

- Hát nem ez a természetes?

- Hagyjuk, hogy mi természetes, és mi nem az! Inkább arra figyeljünk, hogy a fiatalok egyre korábbi életszakaszban és egyre intenzívebben kerülnek kapcsolatba a piac világával, a társadalmi valósággal, ami értékminta tekintetében nagyon különbözik az iskoláénál, a tanárokénál. És ne feledje, hogy a kilencvenes évek százezres főiskolai, egyetemi hallgatói létszáma ma négyszer annyi. Ebbe a korosztályba tartozik az ifjúság egyötöde. Nekik a piacgazdaság szabadidős, fogyasztási érték- és minta kínálata a fontos, a követésre érdemes. Ez a hatalmas tömeg mutatja a mintát a fiatalabb korosztályoknak - állítja dr. Gábor Kálmán.

- Mindegy, hogy hátrányos helyzetű vagy rendezett körülmények között élő, tehető család gyerekéről van szó?

- Nem egészen. Sokan mondják, hogy az internet világában könnyen felszámolható a hátrányos helyzet. Az idevágó kutatás azt mutatják, hogy az iskola nem csökkenti, hanem növeli a hátrányt. Ezt teszi az internet is, ha nem épül be a tanulási folyamatba. Már pedig a hátrányos helyzetű fiataloknál nem épül be, mert nem a tanulást, tudást elmélyítő tartalmakat keresik a neten, hanem a bulvárhíreket, az áltudományos érdekességeket, az ismerkedő fórumokat. Gyakran a legszélsőségesebb, nacionalista, rasszista, agresszióra ösztönző oldalakat. Ezeket a fiúkat, lányokat nevezi a szakma "alattvaló típusú" fiataloknak. Szükségük van rá, hogy valaki megmondja nekik miben higgyenek, miben nem, mikor mit tegyenek, kire hallgassanak, kiknek a példáját tekintsék követendőnek.

- Mit kell tenni azért, hogy más mintát kövessenek a fiatalok?

- Humanizálni az iskolát, erősíteni a művészeti oktatást, megtanítani őket a közösségteremtés új eszközeire, a társas kapcsolatok kiépítésére, önmaguk kifejezésére. Persze ehhez az ilyen gondolkodásra nyitott pedagógusok is kellenének.

Novák Gábor