Az eddigi társelnök, Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója lett az új elnök, aki az általános képviselet mellett változatlanul ellátja a nemzetközi képviseletet a PEARLE (Performing Arts Employers Associations League Europe) és az IAOA (The International Alliance of Orchestra Associations) szervezetben - közölte Popa Péter.
Általános képviseleti joggal ruházta fel a közgyűlés a megsokasodott szervezeti munkák elvégzésére a frissen létrehozott főtitkári posztra megválasztott Popa Pétert. Az elnökség további tagjai: Gyüdi Sándor (Szegedi Szimfonikus Zenekar), Szabó Péter (Miskolci Szimfonikus Zenekar), Herboly Domonkos, (Debreceni Filharmonikus Zenekar).
A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségét 1993-ban alakította meg 13 zenekar. A kilencvenes évek elején új helyzet állt elő a magyar zenekari életben - emlékeztetett Popa Péter. A támogatási és finanszírozási kérdések globális megoldásához a kulturális tárcának szüksége volt egy tárgyalóképes, a szakmai érdekeket hitelesen megjelenítő szakmai szervezetre.
A tapasztalatlanságot az is jellemezte - idézte vissza a kezdeteket a főtitkár -, hogy az alakuló találkozáson karmesterek, muzsikusok, szakszervezeti tisztségviselők is megjelentek. Ám az eltelt másfél évtizedben mindenütt képzett menedzserigazgatók kerültek az együttesek élére. Egyértelművé vált, hogy az alapszabályban is tükröződnie kell annak, az egyesület munkáltatói szervezetként határozza meg önmagát. A közgyűlés e kérdésben döntött.
A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége részt vesz a színháziként indult, mára a zenei és táncművészeti előadókra is kiterjesztett törvény előkészítésében. Kovács Géza a munkajogi, Popa Péter pedig a finanszírozási kérdésekkel foglalkozó bizottságban dolgozik. Mindketten szorosan együttműködnek az úgynevezett regisztrációs bizottsággal, amely a különféle művészeti tevékenységeket határozza meg.
A szövetség ugyanis már 1998-ban megalkotta a hivatásos szimfonikus zenekar fogalmát, és négy évvel ezelőtt dolgozták ki azt a javaslatot, amely normatív alapon közelíti meg a finanszírozási kérdéseket - fűzte hozzá Popa Péter.
Tény, a zenekari működés leginkább költségigényes tényezője, hogy hány tagú valamely együttes, és mennyi koncertet ad. Ugyanakkor a kulturális missziót is figyelembe kell venni: azt, hogy az alapfokú oktatásban a zenei nevelés drámai visszaszorulását milyen módon ellensúlyozza környezetében egy zenekar. Az ifjú közönség meghódítását célzó elképzelések elsőségét is érvényesíteni kívánják a készülő törvényben.
