A norvég kormány 50 millió koronát (1,6 milliárd forintot) költött a Sarkkörön túl létrehozott földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tároló" megépítésére, ahol mínusz 18 fokon akár ezer éven át őrizhető meg a bunkerban majd helyet kapó 4,5 millió vetőmagminta. Az alig egy év alatt felépült tárolónak köszönhetően az emberiségnek egy potenciális katasztrófa után lenne miből újrakezdeni az élelmiszertermelést.
Az ítéletnapi vetőmagszéfet megnyitó Jens Stoltenberg norvég kormányfő a létesítményt Noé bárkájához hasonlította, amely a biológiai sokszínűséget hivatott megóvni az eljövendő nemzedékek számára.
A hegy gyomrában, 130 méter mélységben megépített vetőmag-világbunker megnyitóján a meghívott vendégek között volt Wangari Maathai kenyai környezetvédő, a 2004-es év Nobel-békedíjasa is, aki előrelátásában egyedülállónak nevezte a projektet.
Az ünnepségen Jens Stoltenberg és Wangari Maathai helyezte el a világbunkerben az első vetőmagdobozt: a konténer 104 országból származó rizst tartalmaz.
A vetőmagokat - mintánként 500 darabot - ezüstfóliába burkolt konténerekben tárolják, amelyeket kék és narancssárga fémpolcokon helyeznek el a három 27-szer 10 méteres, légmentesen záródó kamra valamelyikében. Mindhárom kamra egyenként másfél millió minta befogadására alkalmas, így az ítéletnapi vetőmagszéfben 4,5 millió féle minta helyezhető el.
A Vezess.hu-n nincsen Hsz. rovat...
Női autó és magától parkol - Bemutató: Nissan Pivo II
- 1. Sör helyett forgás
2008.02.27. 14:10
szöveg: Szörényi András
Címkék: közlekedésbiztonság, jövő, tanulmányautó, villanymotor, Nissan
Fillérekből eljár, beszélget velünk, mosolyog ránk és megnyugtat, ha már agyunkra megy az összes többi autós. A Nissan Pivo II lehet a jövő női autója, amely nem egyszerűen leparkol a sofőr helyett, de jó barátunk is akar lenni.
Betûméret:
Nyomtatható verzió
Cikk mentése
Cikk küldése
Cikk továbbküldése e-mailben
Név:
Válasz email cím:
Címzett neve:
Címzett email címe:
Nagyvárosi és fiatal nőknek szól a Pivo 2
Nem a sörről nevezték el
Egy kis igazítás
Mielőtt Genfben az autószalonon megfürdik a csillogásban, a Nissan átmenetileg egy párizsi tévéstúdióba szállította a jövő városi autóját. A Pivo 2-ből a kettest gyorsabb értelmezni, ez ugyanis a tanulmányautó második generációját jelöli, az első 2005-ben jelent meg. A Pivo eredete nem a cseh sör szó, hanem az angol pivot, ami magyarul szögben elfordulást jelent és a különleges parkolási képességekre utal.
A bemutatón egy igen szemrevaló japán hölgy dobta fel a fotózást. Mielőtt a vakufény rázáporozott volna, odaugrott hozzá egy ember, afféle stylist lehetett, és megigazította a haját, a gallérját, esztétikusan keresztülvezette a modellen a biztonsági övet, aki mindezt megadóan viselte.
Bólint, beszél, megnyugtat a robotic agent
Bár ezt a tanulmányt a Nissan nem szériaautónak szánja, de a nagyvárosokban élő, munkájukban sikeres és mindenképp fiatal nőket célozná meg a gyár. Őket egy kocsi önmagában rendkívül hidegen hagyná, de közlekedni ők is akarnak, méghozzá a tömegközlekedéstől függetlenül és egy ilyen barátnak biztosan örülnének.
Mikrobi megnyugtat
A kocsi legfeltűnőbb eleme a műszerfalból kikandikáló robotfej, amely forog, villog, még hangot is ad - és nagyon hasonlít Mikrobira. Ügyel a hangulatunkra, a szem és a száj mozgásából illetve egymáshoz viszonyított helyzetéből négyféle lelkiállapotot képes felismerni.
Hárman fértünk bele
Repertoárjába a harag, a meglepettség, az öröm és az álmosság tartozik, amit egy videokamerába vicsorogva majd vigyorogva én magam is kipróbáltam. Működik, nem kell rásegíteni színpadias gesztusokkal.
A LED-ekkel villogó szemű mitfahrer nemcsak érzékeli a hangulatváltozásainkat, de reagál is rájuk. Az alappélda egy békésen hazafelé kocsizó hölgy, akit alaposan felbőszít egy elé bevágó autós. Mielőtt mélyről jövő anyázással üldözné az agresszort, a robothang pihenőt javasol egy közeli étteremben.
A javaslat azon a tényen alapul, hogy a jó hangulatban vezetők kimutathatóan kevesebb balesetet okoznak, mint a feszültek. A kedélyes viszonyok érdekében a robotfej bólint, rázza a fejét, de még kacsintani is tud.
A technika is érdekes a túlodalon, mert a Pivo 2 majdnem ingyen üzemeltethető
1. Sör helyett forgás
3. Villanymotor a kerekekben
Kapcsolódó autók
(És: Dr. Menyhárt I. doktornőt ismerem 1982-83-ból még... Ma az ÁNTSZ-nél van azt hiszem, ám nagyon lelkiismeretes pszichiáter nő volt fiatalon. Ritka a szakmában!)
Majd az ide tévedő - vagy tudatosan jövő - más civilizációk, ha ugyan ilyesmire (is) szükségük lenne azon "organikus" lényeknek.
Mer' lehet, egy másik planétán csupán "mannával" és "szerelemmel" élnek(?).
Miért ne? "Igaz?" ;-) (...) ;-)
+ hozzáfűzés a mai "évfordulós" Konrad Lorenz idzete ide bevágom:
"Konrad Lorenz:
A civilizált emberiség nyolc halálos bûne
(1973)
Nyolc, egymástól megkülönböztethetõ, jóllehet szoros okozati összefüggésben lévõ folyamatot tárgyaltunk, melyek nemcsak kultúránkat, hanem magát az emberiséget mint fajt a bukással fenyegetik.
A következõ folyamatokról van szó:
1. A föld túlnépesedik, s ez a szociális kapcsolatok túlkínálatával mindannyiunkat arra kényszerít, hogy ellenük alapvetõen „embertelen” módon védekezzünk, továbbá a túl sok egyed szûk térben való összezsúfolása közvetlen agressziót vált ki.
2. A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külsõ környezetet romboljak le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteletétõl.
3. Az emberiség versenyt fut önmagával. A technológia fejlesztése egyre inkább saját pusztulásunk árnyképét vetíti elõre, és az embert minden értékel szemben vakká téve, megfoszt bennünket az õszinte emberi elmélkedési tevékenységhez szükséges idõtõl.
4. Minden mély érzelem és indulat eltûnik az elpuhulás, a technológia és a farmakológia elõrehaladása következtében. Ez növekvõ intoleranciát okoz bár mely, a legcsekélyebb kellemetlenséget okozó dologgal szemben is. Így eltûnik az embernek az a képessége, hogy átéljen azokat az örömöket, melyek csak keserves erõfeszítéssel, akadályokat leküzdve érhetõk el. A fájdalom és az öröm kontrasztjának természetadta hullámzása a hallatlan unalom észrevétlen rezgésévé csillapodik.
5. Genetikailag széthull az emberiség. A modern civilizációban a – „természetes igazságérzet”-en és néhány áthagyományozott jogi tradíción kívül – nincs olyan tényezõ, mely szelekciós nyomást gyakorolna a szociális viselkedésnormák fejlesztésére és fenntartására, jóllehet erre a társadalom fejlõdésével egyre inkább szükség lenne. Nem zárható ki, hogy az az infantilizmus, mely a „lázadó” ifjúság egy részét szociális parazitává teszi, genetikai eredetû.
6. A tradíciókat leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor már a fiatalabb generációnak nemcsak azonosulnia nem sikerül tõbité az idõsebbel, de azt kulturális értelemben sem képes megérteni. Ezért azt idegen etnikai csoportként kezeli, és nacionalista gyûlölködést táplál iránta. Ezen identifikációs zavar oka elsõsorban a szülõk és a gyermekek közötti kapcsolat hiányos volta, mely már csecsszopó korban patologikus következményeket okoz.
7. Az emberiség egyre erõsebben dogmásítható. Az azonos kulturális csoportban található emberek számának növekedése a közvéleményt befolyásoló technikai eszközök tökéletesedésével párhuzamosan a nézetek olyan uniformizálódásához vezet, amilyenre az emberiség történetében még sohasem volt példa. Ehhez járul, hogy egy szilárd hittel követett dogma szuggesztív hatása együtt növekszik a hívõk számával, palán még mértani haladvány szerint is. Egyes helyeken már ma is patologikus esetnek tekintik azt, amikor valaki tudatosan kivonja magát a tömegkommunikációs eszközök, például a televízió hatása alól. Az egyéniségvesztõ határok mindazok számára kapóra jönnek, akik nagy embertömegeket akarnak manipulálni. A közvéleménykutatás, a reklámtechnika és az ügyesen irányított divat segítik a tömegek feletti hatalomra a vállalkozókat a vasfüggöny innensõ, a funkcionáriusokat pedig a túlsó oldalán.
8. Az atomfegyverkezés olyan veszélyekkel fenyegeti az emberiséget, melyeket könnyebb elkerülni, mint az elõbb felsorolt hét folyamatból fakadókat.
Az elsõ hét fejezetben tárgyalt dehumanizálási folyamatokat elõsegíti az az áldemokratikus dogma is, hogy az ember szociális és morális viselkedését nem idegrendszerének törzsfejlõdés során kifejlõdött szervezete és mûködése határozzák meg, hanem kizárólag az a „kondicionálás”, melyben ontogenezise (egyedfejlõdés, az egyén fejlõdése, a megtermékenyítéstõl a teljes kifejlõdésig) során mindenkori kulturális környezete részesíti. "