Epekövességre hajlamos egereket vizsgált Kenneth R. Wilund és csoportja; tanulmányukat a Journal of Applied Physiology szaklap márciusi számában közlik. A kutatásban a keveset mozgó egerek epekövei átlagosan két és félszer voltak nagyobbak, mint a mozgékonyaké.
Az epekő képződésének folyamata nagyon hasonló az embereknél és az egereknél, ezért igen fontosak a kísérlet megállapításai. A máj koleszterin- és epesav-anyagcseréjében is sok a hasonló fehérje.
Az Illinois-i Egyetemen lefolytatott kísérletben ötven, epekövességre hajlamos egér közül felét tizenkéthetes tréningre fogták. Ennek során hetente öt napon 45 percet kellett futniuk. Az egerek másik fele ugyanolyan táplálás mellett pihengetett tizenkét hétig.
A tanulmány végén a lustálkodó egerekből begyűjtött epekövek 143 milligrammot nyomtak, szemben a kocogó egerekből származó 57 milligrammal.
"A legtöbb esetben az emberekben nagyon hosszú idő alatt képződik az epekő, valószínűleg évekig. Ezért hasonló vizsgálatot embereknél nehézkes lenne kivitelezni" - mondta Wilund.
Számos krónikus betegségről bebizonyosodott már eddig, hogy a rendszeres testmozgás jó hatással van. Ilyenek a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, egyes ráktípusok és úgy tűnik, most már felvehetjük a listára az epekövességet is.
