A megkérdezett vállalatvezetők többsége úgy véli, hogy a magyar csődtörvény eljárási szabályai nem védik kellőképpen a hitelezőket. Átlagosan háromból két vállalat vezetője elégedetlen a törvényi védelemmel, mert a magyar csődeljárások szinte kivétel nélkül felszámolási eljárásban, vagyis sikertelenül végződnek.
A 200 hazai vállalat körében készített felmérés szerint a cégvezetők nagyobb hatékonyságot és szigorúságot, illetve az adósokkal szembeni megfelelő fellépést várnának a csődtörvénytől. Az Atradius Hitelbiztosító által összegyűjtött adatok szerint ugyanakkor egyre nő a csaló cégek száma; évente többtucat vállalatról derül ki, hogy csaló szándékkal alapították meg őket, és ez a tendencia évről évre romlik.
A szervezet szerint az élelmiszeripar mellett egyre inkább érintett a számítástechnikai szektor is, ahol leginkább a fiktív számlákkal való csalás a jellemző. Az Atradius szerint a csődtörvény nem tud megfelelően fellépni a csalókkal szemben, mert a tulajdonos megteheti, hogy "bedönti" a cégét, és minden negatív következmény nélkül alapíthat egy újat; így a személyes felelősség nem érvényesül a gyakorlatban.