A népszerűség bottal ütött nyoma

A belső egység gyengülése mellett másik komoly gondja a kormánynak a közvélemény-kutatók által számokban, a lakossági fórumokon pedig fizikailag is kimutatott, feléjük irányuló lakossági ellenszenv, csökkenő támogatottság. Az MSZP-t 17 százalékra mérték legutóbb, míg a sorsát az egészségügyi privatizációval összekötő SZDSZ-t pedig csupán 1 százalékra. Igaz, mind Gyurcsány, mind Horn Gábor hangsúlyozta, hogy a reformok végigvitele átmeneti népszerűségcsökkenéssel jár majd, de arra ők sem számíthattak, hogy ilyen mértékűvel. Kóka János ráadásul 10 százalékos erős pártot ígért.

A reformpolitika hátrányait már világosan látja Gyurcsány, ennek korrigálására szolgált az évindító beszéde is. Ebben meglepő módon egy Fidesz-retorikával átitatott, populista polgárosodási koncepciót vázolt fel, adó- és járulékcsökkentési programmal, oktatási fejlesztésekkel, és felülről motivált polgárosodási folyamattal. Ennek feladatát a miniszterelnök blogjában a baloldal nevében vállalta magára, mert mint írta: „A jobboldal nagyobbik része elárulta a polgári politikát. Elárulta, mert megijedt azoktól a nehézségektől, amelyek egy ilyen tartalmú modernizációs politikával szemben álltak.”

A polgári átalakulást így más jelentkező hiányában Gyurcsány venné kezébe az általa kigondolt, állami cégekben lakossági tulajdonszerzést lehetővé tevő reformjával. Ez a terv azonban a közgazdászok szerint nem számol a realitásokkal. Csaba László kifejette például, hogy eme modell Franciaországban és Kanadában sem jött be, míg a lapunknak nyilatkozó Hegedűs Miklós azt bizonygatta, hogy kevés hozzá a keretösszeg: „Egy-egy, legfeljebb 800-1000 milliárd értékű vállalat elenyésző az össz-tőkeállományhoz képest. Ezektől nem várható a miniszterelnök által kívánatosnak tartott polgárosodási folyamat.”

Urnára magyar!

A harmadik tényező, amely a kormánypártok gyengüléséhez nagyban hozzájárul, a népszavazás és várható hatása. Az MSZP-nek ugyanis olyan döntések mellett kell kampányolni, amelyek rövid távú hatásait a lakosság a saját bőrén érzi. A tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj mellett csak hosszabb távú eredményekkel lehetne érvelni, a Horváth Ágnes által hangoztatott eredményeket pedig (kevesebb szimuláns, kevesebb hálapénz, minőségi ellátás kiemelkedése) sem a szakmai szervezetek, sem pedig a lakosság nem fogadja el egyelőre. A negatív kampány mindig veszélyes, a politikai elemzők szerint a Fidesz „rosszabbul élünk mint négy éve”-propagandájába is kódolva volt a vereség 2006-ban.

A népszavazás kimenetele nagyban befolyásolhatja tehát a kormánypártok manővereit. Az egészségügy átalakítása nem fog ettől megakadni, de egy látványos visszakozás a vizitdíjtól és a kórházi napidíjtól tovább gyengítheti a koalíció politikai legitimitását. Politológusok szerint a referendum kimenetelétől függenek a belső vizsgálatok is: eldőlhet, hogy Karsai és az esetlegesen tényleg csaló kókisták ügyében leszámolás vagy felmentés történik. Egy látványosan elveszített népszavazás más személyi következményekkel is járhat: Gyurcsány saját pozícióját is ingatagnak látja. Legalábbis erre utal hétvégi kezdeményezése, amelyben megerősítő pártszavazást kért programjának négy fő pontját illetően. Mindezt természetesen csak a népszavazás kimenetele után: így a referendum elbukása esetén is legitimálhatná magát, legalábbis a párton belül.

Gyurcsány bebetonozná magát

A tervek szerint ez egy véleménynyilvánító taggyűlési voksolás lenne (nem ügydöntő, erről még idejekorán lebeszélték a kormányfőt), ahol minden szocialista küldött kifejthetné a véleményét Gyurcsány ötleteiről. A feltett kérdések azonban tendenciózusan támogató választ sugalmaznak, hiszen ki szavazna az ellen, hogy a kormány teremtsen nagyobb erővel munkahelyeket, segély helyett munkát adjon és a elérhetővé tegye minden tanulónak a magas színvonalú oktatást? Egyedül a negyedik pont lehet megosztó jellegű, amely a tulajdonszerzési program helyességére kérdez rá, ez már inkább koncepcionális, szakmai kérdés, nem általános és demagóg életszínvonal-javítási.

A bizalmi pártszavazás kimenetelét prognosztizálhatja az Index által végzett felmérés is, ahol a húszezernyi olvasó döntő többsége virtuális támogatásában részesítette a miniszterelnök csomagját, egyedül a tulajdonosi kezdeményezésnél oszlottak meg a vélemények. A gyurcsányi megerősítés létjogát ennek ellenére a párton belül többen vitatják, ahogy egy neve elhallgatását kérő szocialista vezető is: „Gyurcsány Ferenc ott akar erősödni, ahol amúgy is erős, a bázison. Csakhogy az kevés, ha a párt támogatja, Orbán Viktor óta tudjuk, hogy lehet sikeres belső politikával is kisebbségben maradni; a társadalmat kell meggyőzni. Az nem bizonyít semmit, ha kihirdetik, hogy a párt 83,2 százaléka támogatja az új politikát, mert nem igazi kérdésekre adott válasz nem hoz igazi támogatást.”

Egy biztos: ha a népszavazás a szocialisták számára kedvezőtlen eredménnyel zárul, Gyurcsánynak azonnali lépéseket kell tenni. Ezek közé tartozhat a bizalomerősítő belső voksolás is, ám ez kevés lehet a kritikus hangok elhallgattatására, és sokkal kevésbé demonstratív, mint egy sikeresen végigvitt referendum (és az annak következményeképp visszavont járulékok). Sőt, ahogy Pokorni is figyelmezettet rá, álságosnak tetszhet egy tandíj megtartása érdekében kifejtett kampány után a párttársakkal látványosan elfogadtatni az oktatási esélyegyenlőségről szóló kormányzati tervet. A csodafegyver így egyelőre vaktöltényekkel van csak töltve.