Az olimpia és az emberi jogok

Az amerikai hírmagazin szerint öt hónappal a játékok előtt Peking máris megnyert egy "versenyszámot": a propagandaháborút. Jelenleg nincs ország, amely politikai okokból bojkottálná a nyári olimpiát, sőt, egyre több nemzeti olimpiai bizottság tiltja el a versenyzőket a rendszerkritikus megjegyzésektől. Például az új-zélandi és a belga olimpikonok sem hánytorgathatják fel a nyilvánosság előtt a halálbüntetés kérdését vagy a Falunkung (Falun Gong) szekta üldöztetését, a brit sportvezetés pedig szerződést íratna alá a versenyre kvalifikált sportolókkal, amely 32 oldalon részletezi, hogy tartózkodni kell a kényes ügyek kommentálásától.

Mindeközben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) örökös tiszteletbeli elnöke dicséri a házigazdákat. "Kína meggyőző átalakuláson ment keresztül és kész a radikális változtatásokra is. Az 1980-as olimpia Moszkvában nagyobb kockázatot rejtett magában, mivel a kínai rezsim sokkal nyitottabb, mint a 30 évvel ezelőtti szovjet" - nyilatkozott a spanyol sportdiplomata.

A NOB álláspontja szerint Kína öles léptekkel halad előre a reformok útján, mióta 2001-ben megkapta az idei játékok rendezési jogát, és éppen az olimpia miatt javulhat tovább az emberi jogi helyzet az országban. "Ha nem Kína kapta volna a játékokat, akkor nem is történt volna előrelépés" - mondta Francois Carrard, a NOB jogtanácsosa, volt főtitkára. "Az olimpiának gyorsító, katalizáló hatása van."

Az eredmény persze nem azonnal látható és különben sem csak Kínában nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat. "Meggyőződésem, hogy történelmi távlatból tekintve azt látjuk majd, hogy az olimpia érzékelhető haladásra adott lehetőséget, ma pedig még Kínán kívül számos egyéb országban problémás az emberi jogok ügye" - mondta Carrard.

A politikusok is igen visszafogottak. A hatnapos látogatáson Kínában tartózkodó David Miliband brit külügyminiszter például csütörtökön azt mondta riportereknek, hogy felvetette az emberi jogok kérdését a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásain, de a részletekre nem tért ki. Vendéglátója, Jang Csie-cse (Yang Jiechi), a pekingi diplomácia vezetője szerint nem is lett volna miről beszélni, mert e téren nincs probléma az országban. "A kínaiak széles körű szólásszabadságot élveznek" - mondta Jang. Hozzátette: nem tart attól, hogy bárki is bojkottálni akarná a pekingi nyári olimpiai játékokat.
Kritikát csak a leginkább elkötelezett civil szervezetek és az igazán független személyiségek engednek meg maguknak, mint a halálbüntetés megszüntetését követelő Amnesty International, vagy Steven Spielberg és a Tibet függetlenségét pártoló brit trónörökös. Károly walesi herceg szóvivői útján nemrég tudatta, hogy biztosan nem látogat el az olimpiára, az amerikai filmrendező pedig látványosan kivonult a pekingi nyitó és záró ceremónia rendezéséből, mert nézete szerint Kína gátolja a nyugat-szudáni Dárfúrban dúló vérontás leállítását, miközben fegyverrel látja el a kartúmi kormányt és milliókat fektet be a szudáni olajiparba.

Rajtuk kívül, "úgy tűnik, mindenki fél a sárkánytól" - áll a Newsweek legutóbbi számában megjelent cikkben.