Pontosan mi minősül választási csalásnak, milyen fajtái vannak?

A választási eljárási törvény nem ismeri a választási csalás önálló fogalmát. Ennek a törvénynek a megszegése, a szabályok kijátszása választási csalásnak minősülhet. A másik eset pedig az, amikor a törvény kifejezett rendelkezései mellett annak bizonyos alapelveit sértik meg.

Mennyire egyértelmű ennek a jogi szabályozása, könnyű-e kiskapukat találni?

A választási eljárás szabályai elég konkrétak; ezeknek a bármilyen módon történő megsértése választási csalás. Léteznek egészen pici és nagyon súlyos szabálysértések. De mivel nincs egy önálló kategória, amely a választási csalást magában foglalná, a legkisebb szabályszegésre is rá lehet fogni a csalást. Szerintem azonban célszerű a kategóriát azokra a szabálysértésekre fenntartani, amelyek szándékosan történnek.

A választások hány százalékánál merül fel csalás, és ebből mennyit tudnak felderíteni?

Folyamatos ellenőrzési tevékenység nincs, így számot nem tudok mondani; a választásokkal kapcsolatban mindenkinek - tehát nem csupán az érintettnek - jogában áll kifogást előterjeszteni, ha bármilyen választási eljárási szabálysértést vagy az alapelvek megsértését tapasztalja. Mindenki, aki részt vesz a választásokon - az ellenérdekű felektől kezdve az egyszerű állampolgárokig -, jelezheti a gyanúját, és a megfelelő választási szerveknek ki kell vizsgálniuk az ügyet.

Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?

A bejelentést követően az adott választási szervnek ki kell vizsgálnia, hogy valóban szabálysértés történt-e, hoznak egy elsőfokú határozatot, amelyet a felettes szervnél meg lehet támadni, végül pedig a bíróságon. Az eljárás nincs különösebben formalizálva; a szervnek a választási szabály megsértését kell bizonyítania.

Milyen következményei vannak a választási csalásnak? Milyen büntetésben részesül a csaló, a felbujtó?

A választási csalások szankciója meglehetősen puha. Az egyetlen komolynak mondható büntetés az, ha a szerv megállapítja a szabálysértést. Ha nagyon komoly a szabályszegés, és az jelentősen befolyásolta a választások eredményét, van ugyan módja a választási szerveknek elrendelni, hogy újra kerüljön sor a választásra, de erre még nem volt példa; ilyen messzire általában nem mennek el az illetékes szervek. Ha pedig erre nem kerül sor, akkor a szabálysértés azt jelenti, amit valamikor az egyik nagy párt vezetője is mondott: „Legfeljebb megállapítják, hogy mondjuk megsértettük a kampánycsendet - ami az egyik szabálysértési típus -, oszt’ jó napot.”

Maga a csaló nem részesül büntetésben?

A választási eljárás keretében nem. Ha a választási szabály megsértése egyszersmind bűncselekmény is, akkor ott természetesen magának a bűncselekménynek lehet nagyon súlyos szankciója. Például, ha a szabályt azzal sértik meg, hogy jogosulatlanul használnak adatokat, az a Büntető Törvénykönyv szerint kimeríti az adatvédelmi bűncselekmény, a személyes adatokkal való visszaélés fogalmát, amelynek értelemszerűen büntetőjogi szankciója van.

Ha valaki csalást jelent be - például az a politikai oldal, aki számára előnytelen lett a választás eredménye -, és kiderül, hogy nem történt szabálysértés, őt megbüntethetik?

Nem, őt sem. Ez sem a büntető eljárás logikája szerint működik, ahol valaki ez esetben mondjuk hamis vádért felelne, hiszen alaptalanul rágalmazott másokat. Ha nyilvánosságra hozzák, hogy egy kezdeményezett választási jogsértést az illetékes szerv nem állapított meg, a bejelentés nyilván visszahull a kezdeményezőre.

A március 9-én esedékes népszavazás jogi szempontból ugyanebbe a kategóriába tartozik vagy más szabályok érvényesek rá?

Ugyanide tartozik, hiszen a választási eljárási törvénynek nincsenek önálló szabályai a népszavazásra nézve. A normál országgyűlési választásra kidolgozott szabályok érvényesek minden esetben.

Egy ilyen nagy horderejű esemény előtt, mint ez a mostani népszavazás, felkészülnek-e előre egy esetleges csalásra, vagy csak a tényleges bejelentéskor kezdenek le foglalkozni vele?

Erre felkészülni nem lehet, a konkrét panaszt kell kivizsgálni. Nyilván most is lesznek ilyen bejelentések, ez nem vitás. Már tulajdonképpen el is kezdődött, hiszen az első ilyen kifogást az Országos Választási Bizottság el is bírálta, sőt már a Legfelsőbb Bíróság jóvá is hagyta az OVB döntését. Ez azt kifogásolta, hogy a kormány propagandát folytat költségvetési eszközökből, amivel megpróbálja rábírni a választópolgárokat az egyes kérdések kapcsán a neki kedvező válaszra. Az OVB és a Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy a kormány, miután itt saját feladatkörében jár el, nem tekinthető a választási eljárás alanyának, tehát ebben az értelemben nem sértheti meg azt.