Ismét megnyílt a grund! Igaz, nem a Mária és a Pál utca sarkán, hanem a Práter utcai iskola előtt, ahol Szanyi Péter alkotása, egy szoborcsoport idézi a Pásztorok könyörtelen einstandolását, a terület és az üveggolyók erőszakos birtokba vételét jelző lábtartásukat. A Füvészkert pedig beköltözött a Petőfi Irodalmi Múzeumba. A vörösingesek hadiraktárául szolgáló műromhoz a hajdani Üllői utat idéző folyosón juthatunk el. A grundot szegélyező palánk deszkái között Boka csapatának egyik tagja kukucskál ránk.
A Pál utcai fiúk megjelenésének századik évfordulójára rendezett kiállítás első termében kiderül, hogy a korabeli gyerekek három nagy bandába tömörültek a József-, a Ferenc- és a Belváros környékén.
- A ferencvárosi csapat a Vámházisták nevet viselte, a Múzeumisták csoportját a Nemzeti Múzeum mellett lakó gyerekek alkották, a Molnáristák pedig a Molnár utcában gyülekeztek. Csapatokban védték játékterületüket, amelyért időnként összecsaptak - elevenítette fel Molnár Ferenc világsikerű művének történeti hátterét a kiállítás két rendezője, Emőd Teréz és Kómár Éva, akik egy álló évig kutatták a regény titkait.
- Az író élete végén is szeretettel emlékezett az iskolájára. Fantasztikus kohó volt akkor Budapest, a polgárság együtt alakult a serdülőkorát élő várossal, a német, magyar, zsidó családok gyerekei együtt nőttek föl, együtt tanulták a magyar irodalmat, történelmet. Az írót diákként semmilyen atrocitás nem érte a származása miatt. A Lónyai utcai református gimnázium volt Molnár Ferenc (és a Pál utcaiak) alma matere, a vörösingesek a Zerge utcai főreál gimnáziumba jártak - tudtuk meg a muzeológusoktól.
A hajdani főreál épületében ma a Vörösmarty Gimnázium működik, a házat szerencsére nem alakítgatták át. Az udvaráról készült fotó a múzeumban berendezett osztályterem ablakából eleveníti meg a "kilátást". Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kölcsönözte a kiállításhoz a berendezési tárgyakat, a padot, a kis mikroszkópot, a zsebbe rejthető tintatartót, ráadásul pont pirosat, amilyen Bokának is volt, s természetesen a kor nélkülözhetetlen nevelési eszközét, a nádpálcát.
- A regény 1889-ben játszódik, amikor is szerzője tizenegy éves volt - fűzik tovább a szót tárlatvezetőink. - Tanulmányoztuk a református gimnázium évkönyvét, s a regényben szereplő vagy ahhoz hasonló neveket megtaláltuk benne. Ennek alapján kiállítottuk Csónaky István, azaz Csónakos bizonyítványát, aki - sajnos - négy tárgyból megbukott. Az önképzőköri anyagból arra sikerült rájönnünk, hogy a társaságnak, amely valószínűleg a regénybeli gittegylethez szolgáltatott mintát, 1994-95-ben Neumann (azaz Molnár) Ferenc volt az elnöke. A Pál utcai fiúk alkotója tizennyolc éves korában választott "művésznevet" magának. Nem tudjuk, miért éppen Molnár lett, az azonban bizonyos, hogy az osztályfőnökét Molnár Sándornak hívták.
Pásztor Árpád, aki a 20. századba forduló Budapestet idézi A Muzi című regényében, osztálytársa volt az írónak, igaz, akkor még Piklernek hívták. Sokan feltételezik, hogy az idősebb Pásztort róla mintázta Molnár. Az mindenesetre egybevág, hogy Pásztor jó futó volt, Pikler Árpád pedig atletizált. S ki lehetett Nemecsek modellje? Egyes művészettörténészek szerint Feiksz Jenő későbbi impresszionista festő, aki Molnár Ferenc legjobb barátja volt. Még a művész papírszínházát is láthatjuk a bemutatón, amelynek számára Molnár Ferenc az első színdarabját írta.
Sok egyéb érdekességet is tartogatnak a múzeum munkatársai az Éljen a Grund! című kiállításban. Kincsek után keresgélhetünk Csónakos, illetve mai utódainak zsebeiben, bekukkanthatunk a Nemecsek család szobájába. A széken a hős kisfiú levetett ruhája pihen pedáns rendben, ő maga pedig éppen hálóöltözékben mászik ki az ablakon, hogy megmentse az "édes grund"-ot.
De nem árulhatunk el minden meglepetést, hiszen a tárlaton interaktív játék várja az iskolásokat, akik megismerhetik a Pál utcai fiúk idejében használt csibésznyelvet, cserébe pedig a mai diákzsargon szótárának összeállítását remélik tőlük a szervezők. Felmászhatnak a gerendákból ácsolt favárra, s ott van a csúzli, meg a sok üveggolyó. Fotópályázatot is hirdetett a múzeum, a mai gyerekek "grundjairól", játszóhelyeiről várnak felvételeket, március 28-i beadási határidővel.
Olykor színházi előadás egészíti ki a tárlatot: a Vörösmarty Gimnázium dráma tagozatos diákjai adják elő Békés Pál Az egyleti gitt című jelenetét, amely természetesen a Molnár-regényhez kapcsolódik.
- Csakhogy a mai darabban - a szó szerint eljátszott gittegylet-rész mellett - feltűnik a drog, a pisztoly is. A mai serdülő generációban a plázák világa éppúgy jelen van, mint a narkós leépülés, de szép számmal vannak azok is, akik olvasnak, akik számára a klipek, rajzfilmek, reklámok borzalmasan fölgyorsult világában például Jókai és kortársainak művei nem lassú, átrághatatlan regények - mondja Kereszturi József, a gyerekek tanára, rendezője.
Hogy is fogalmaz a kiállítás ismert személyiségeket megszólaltató üzenő falán Gundel Takács Gábor műsorvezető? "Ahogy a regény végére kiderül, hogy nem a grund és nem az üveggolyó az igazi érték, úgy talán rájöttök, hogy ma sem a mobiltelefon és a többi külsőség a fontos… Nem az a lényeg, hogy mim van, hanem az, hogy ki vagyok… Ez nem egy grund, hanem a Pál utcai fiúk története, nem arról szól, hogy kié lesz a grund, hanem arról, hogy ki válik Nemecsekké. És arról, hogy életünk nagy rohanásában észrevesszük-e, hogy kinek a nevét kell nagybetűvel írni."
