Március 1. A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA - Megrendezéséről a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet megalakulásának 20. évfordulóján, 1992-ben határoztak, e napon látványos mentési gyakorlatokat rendeznek szerte a világon. A magyar jogalkotásban egy 1935. évi törvény határozta meg először a "légoltalom" (polgári védelem) fogalmát. Az 1936-ban Légoltalmi Parancsnokság néven alakult első polgári védelmi szervezet a II. világháború után átalakult, 1964-ben Magyar Polgári Védelem nevet felvett katonai jellegű szervezet 1989-ben a Belügyminisztérium hatáskörébe került. Az elmúlt években módosult a polgári védelem alapvető feladata: már nem elsősorban a háborús körülmények közötti tennivalókra készül fel, hanem a polgári lakosság mentésére (kitelepítésére, védőfelszereléssel ellátására) egy esetleges katasztrófa vagy terrortámadás idején. Az Országgyűlés 1996 áprilisában fogadta el a polgári védelemről szóló törvényt. 2000-ben közös irányítás - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - alá került a polgári védelem és a tűzoltóság.
Március 6. ZÖLD HÁLYOG VILÁGNAP - Először idén rendezik meg a Zöld Hályog Világnapot a Glaukóma Világszervezet és a Glaukómás Betegek Világszervezetének kezdeményezésére. Célja a lakosság széleskörű felvilágosítása e betegségről, a rettegett vakság megelőzésének lehetőségeiről. A zöld hályog - amely a 40 év feletti lakosság mintegy két százalékát érinti - ma még gyógyíthatatlan betegség, de korai diagnózissal, hatékony gyógyszeres kezeléssel és rendszeres orvosi ellenőrzéssel a látás akár egy életen át megőrizhető. A kezelésben nem részesülők a betegség előrehaladtával visszafordíthatatlan látáskárosodásra, végső stádiumban teljes vakságra lehetnek ítélve. A világnap keretében szerte a világon - idehaza Budapesten, Debrecenben, Esztergomban, Győrött, Kecskeméten és Gyulán - ingyenes szűréseket és lakossági tájékoztatókat rendeznek.
Március 7. AZ IMÁDSÁG VILÁGNAPJA - A presbiteriánus amerikai asszonyok 1887-es kezdeményezéséhez 1890-ben csatlakoztak baptista és más felekezetű asszonyok is, az imanap dátuma 1920-ban lett március első péntekje. A keresztény nők ökumenikus imanapján immár több mint 170 országban imádkoznak a békéért, az emberek közötti egyetértésért, a gyermekek jobb jövőjéért. Nálunk a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Női Bizottsága felelős az imanap előkészítéséért, s a közös imába férfiak bekapcsolódását is várják. Idén Guyanáért imádkoznak szerte a világon, a befolyt adományokból a guyanai asszonyok élethelyzetét kívánják javítani, képzéseiket segíteni, illetve az ottani anyaotthonok életét szeretnék megkönnyíteni.
Március 8. NEMZETKÖZI NŐNAP - Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson javasolta a német Clara Zetkin, hogy évente rendezzenek világszerte Nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg, az időpont 1914-ben került március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő - emlékére. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. Az ünnep mára sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Ugyanakkor az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel a figyelmet arra, hogy hiába biztosít az állam számukra jogegyenlőséget, ha ez továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét.
Március 11. A TERRORIZMUS ÁLDOZATAINAK EURÓPAI EMLÉKNAPJA - Az Európai Parlament a 2004. március 11-i madridi terrorakciók emlékére határozott megtartásáról. Madridban e napon a reggeli órákban 10 pokolgép robbant a város pályaudvarain, a merényletek 191 halálos áldozatot követeltek, közülük 48 tizenhat másik ország állampolgára volt, 3 erdélyi magyar. A merényletért a felelősséget az al-Kaida terrorszervezet vállalta.
Március 13. A VESE VILÁGNAPJA - A Nemzetközi Vesetársaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szervezete javasolta megtartását a krónikus vesebetegségekre történő figyelemfelhívás, a vesebetegségek megelőzése és korai felismerése érdekében minden év márciusának második csütörtökén. A krónikus vesebetegség és az általa okozott szív- és érrendszeri betegségek előfordulása járványszerűen növekszik, a megbetegedés és halálozás száma alapján már népbetegségnek számít. Becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek lesz krónikus vesebetegsége. Magyarországon a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség okozta vesekárosodás mintegy félmillió felnőttet érint. A betegség megelőzése, korai felismerése és szakorvosi kezelése számottevően csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és halálozásokat.
Március 14. NEMZETKÖZI PI NAP - A pi a matematika egyik leggyakrabban használt állandója, a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált transzcendens szám. Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják néhol március 14-én (3-14) 1:59 perckor. Minden évben rendezvényekkel, vetélkedőkkel, konferenciákkal "ünneplik" a számot, például pi-felolvasást rendeznek (ma már számítógéppel több millió tizedesjegyig meghatározták), matematikusok méltatják szerepét és próbálnak elképzelni egy pi nélküli világot. Amerikában pitét (angolul pie), pizzát esznek, pina colada koktélt isznak és Albert Einsteinre is emlékeznek, aki 1879-ben e napon született.
Március 15. FOGYASZTÓVÉDELMI VILÁGNAP - Annak emlékére tartják, hogy John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben e napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló nyilatkozatot. Ennek köszönhetően ismerték el a kormányok és az Egyesült Nemzetek Szervezete azt a tényt, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. A jogok száma azóta nyolcra szaporodott, ezek képezik alapját a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, Magyarországon az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) munkájának. A világnapon arra is figyelmeztetnek, hogy a reklámözöntől fűtött meggondolatlan fogyasztás személyi és családi eladósodáshoz vezethet. A magyar Országgyűlés 1997 decemberében alkotta meg a fogyasztóvédelmi törvényt. Az OFE a világnaphoz kapcsolódva minden évben megszervezi a Fogyasztók Hetei rendezvénysorozatot, hogy ráirányítsa a figyelmet a fogyasztóvédelem ügyére, terjessze a fogyasztói ismereteket.
Március 21. A DOWN-SZINDRÓMA VILÁGNAPJA - A Down Syndrome International (DSI) nemzetközi szervezet által kijelölt világnapot első alkalommal 2006-ban tartották. A dátum a betegséggel összefüggő 21-ik kromoszómára, illetve - a harmadik hónap - e kromoszóma megháromszorozódására utal. E napon a Down-kórral élő gyermekeket és felnőtteket képviselő egyesületek világszerte különböző rendezvényeken és találkozókon hívják fel a figyelmet erre a komoly genetikai betegségre, amelyet 1866-ában írt le először John Langdon Down angol orvos. A Down-kór veleszületett kromoszóma-rendellenesség, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre, s középsúlyos értelmi fogyatékossággal és testi rendellenességekkel társul. Magyarországon előfordulása kb. 1,17 ezrelék.
Március 21. A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI NEMZETKÖZI KÜZDELEM NAPJA / RASSZIZMUS ELLENI VILÁGNAP - Megtartását az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaka határozta el 1966-ban annak a rendőrsortűznek emlékére, amely 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben 72 békés tüntetővel végzett. A világnap a világszerte erősödő és egyes embercsoportok társadalmi kirekesztését célzó folyamatok veszélyességére hívja fel a figyelmet. A rasszizmus, az idegengyűlölet, mindenfajta olyan diszkrimináció, amely faji, etnikai, nemzeti hovatartozásra vagy vallásos meggyőződésre, nyelvi, kulturális különbségre épül, súlyosan sérti az emberi jogokat, s ezért minden törvényes eszközzel küzdeni kell ellene. Magyarországon a rasszista megnyilvánulások leggyakoribb elszenvedői a legnépesebb hazai etnikumhoz tartozó cigányok. A világnap alkalmából adják át a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által 2001-ben alapított Radnóti-díjakat azoknak, akik eredményesen küzdenek a hátrányos megkülönböztetés ellen.
Március 21. A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA - Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) marokkói javaslatra nyilvánította 1999-ben március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját a Költészet Világnapjává, amelyet minden ország saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. A fő cél, hogy a költői kifejezésmódok révén támogassák a nyelvi különbségeket, esélyt adva a veszélyeztetett nyelveknek. (Magyarország április 11-én, József Attila születésnapján ünnepli a költészet napját.)
Március 22. A VÍZ VILÁGNAPJA - Az ENSZ-közgyűlés az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára döntött megtartásáról. A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe (a többi sarki jégsapkákba, gleccserekbe zárva található). Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez, kétszer ennyi nem rendelkezik megfelelő szennyvíztisztítással, 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente 25 millió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, célul tűzve ki, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosságnak több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. 2008 a Higiénia Nemzetközi Éve, ehhez kapcsolódik a világnap idei jelmondata, a "Víz, Egészség, Élet".
Március 23. METEOROLÓGIAI VILÁGNAP - Annak emlékére, hogy az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként megalakult Meteorológiai Világszervezet (WMO) alapokmánya 1950. március 23-án lépett életbe. A WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Legfőbb célja, hogy elősegítse a meteorológia felhasználását a legkülönbözőbb területeken, összehangolja a több mint 180 tagország kutatásait, segítse a képzést. Az idei világnap mottója: "Figyeljük bolygónkat a jobb jövőért". Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a világnapi ünnepségen adják át a Schenzl Guidó-díjakat és a Pro Meteorológia emlékplakettet.
Március 24. A TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben döntött megtartásáról annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyőzöttnek hitt betegségben, s évi mintegy nyolcmillió új fertőzést regisztrálnak. A világnépesség harmada, mintegy kétmilliárd ember fertőződött a tbc kórokozójával, szerencsére azonban nem mindenkiben fejlődik ki a betegség, mivel az emberek többségének immunrendszere sakkban tudja tartani a kórokozót. A tuberkulózis kezelés híján halálos is lehet, viszont a kezelt beteg (a gyógyuláshoz féléves szigorú gyógyszerszedés szükséges) 1-2 hónap múlva már nem terjeszti a betegséget. Bár a halálesetek 95 százalékát a fejlődő országokban regisztrálják, a baktériumok az utazások megszaporodása nyomán visszatértek a gazdag országokba. Felbukkantak a tbc olyan rendkívül veszedelmes, úgynevezett multirezisztens változatai is, amelyek nem gyógyíthatók az ismert antibiotikumokkal. Hazánkban évente kétezer új tbc-s beteg fordul elő. A 2006-ban elindított világméretű akcióterv keretében 2015-ig 56 milliárd dollárt fordítanak a tuberkulózis elleni védekezésre, 14 millió emberi életet mentve meg ezáltal.
Március 27. SZÍNHÁZI VILÁGNAP - A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) 1961-es bécsi közgyűlésének határozata alapján tartják 1962 óta annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Az első Színházi Világnapra Jean Cocteau írt ünnepi köszöntőt, 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik e napot. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. A világnapon a magyar színházak előadásai előtt is felolvassák az ünnepi üzenetet, amelyet az idén Robert Lepage kanadai rendező fogalmaz meg. E napon adják át a Gobbi Hilda és a Soós Imre nevét viselő elismeréseket, valamint a közönség szavazatai alapján a Súgó Csiga Díjat.
Március 30. AZ ALVÁS VILÁGNAPJA - E világnapot a nyári időszámítás kezdetéhez kötik, hogy felhívják a figyelmet az óra visszaállítással előidézett "alvásmegvonásra" (Magyarországon tavaly tartották meg először). Életünk majdnem harmadát alvással töltjük, egy 70 esztendős ember 23-25 évet átalszik. Magyarországon is növekvő népegészségügyi problémát jelentenek az alvászavarok, amelyek a lakosság 30 százalékát érintik. Az insomnia egyrészt abban nyilvánulhat meg, hogy a beteg nehezen alszik el, másrészt léteznek úgynevezett átalvási problémák, amikor valaki egy rossz álom, vagy bármi egyéb miatt riad fel, majd képtelen újból elaludni. A napi hat óránál kevesebb alvás rizikót jelent betegségek kialakulására vagy ronthatja a már meglévő betegséget és a gyógyulási esélyt. A rosszul alvó ember teljesítménye csökken, romlik az életminősége. A betegséget gyógyszerrel és anélkül is lehet gyógyítani, hazánkban nyolc helyen működik Alvásdiagnosztikai- és terápiás centrum.
