A mintegy 450 kiállított műtárgy között a látogató egyebek mellett frissen retusált táblaképeket, kódexeket, ötvöstárgyakat, valamint fazekas munkákat is megcsodálhat majd.
Bellák Gábor művészettörténész kiemelte, hogy a Reneszánsz Év keretében megrendezendő, július 27-ig megtekinthető tárlaton "izgalmas anyagot" mutatnak be, a késő reneszánsz művészetét ismertetik meg a látogatókkal.
Felidézte, hogy az 1983-ban Ausztriával együtt rendezett, Mátyás király és a magyarországi reneszánsz című kiállítást annak idején 550 ezren látták. Mint mondta, kíváncsiak arra, ma is ilyen aktív-e a közönség.
Juhász István, a Magyar Nemzeti Galéria főrestaurátora bemutatott egy, Ézsaiás prófétát ábrázoló karzatmellvéd-betétképet, amely szintén a márciusban nyíló tárlaton lesz látható. A betétképet porosan, besötétedett állapotban hozták fel a raktárból, tisztítás után a műtárgy szinte "fellélegzett" - mondta.
A főrestaurátor kitért arra, hogy az érdeklődők a Szent Katalin-sorozat öt darabját is megnézhetik. Megemlítette, hogy a sorozat egykor 12 darabból állt, közülük hat maradt fenn: öt a Magyar Nemzeti Galériában található (Szent Katalin megidézése, Szent Katalin vitája a tudósokkal, Katalin által megtérített bölcsek a máglyán, Keresztre feszítés, Szent Katalin vértanúsága), egy pedig Kassán.
A Szent Katalin-képeket a fahordozó szempontjából is restaurálták: a szétfűrészelt és elvékonyított táblák hátoldalára egykor vastag pántokat szögeltek és ragasztottak, ezek feszítése a táblákon hosszanti repedéseket okozott, ezért a festményeket panelre kellett átültetni - folytatta.
Juhász István elmondta, hogy záró mennyezettáblákat is kiállítanak, amelyeket - tájékoztatása szerint - radírral tisztítottak meg.
A Jézus színeváltozása című kép restaurálási folyamatáról szólva azt hangsúlyozta, hogy a helyreállításnál vékony, tűhegyes ecsetet használnak. A műtárgy különlegességeként említette, hogy a felhőket eredetileg csillogó azurittal festették. Ezt az anyagot a középkorban aranyáron mérték, nagyon spóroltak vele, ezért fekete festéket kentek az azurit-réteg alá - fűzte hozzá.
A főrestaurátor a Krisztus ostorozása című, nagyméretű középkori függőkép helyreállítását ismertetve kiemelte, hogy a táblát többször átfestették, 20. századi szondázásakor egyértelműen kiderült, hogy már első átfestése előtt oly mértékben megkophatott a középkori felület, hogy az átfestések esetleges eltávolítása után nem kerülne elő semmi értékelhető, azonban elpusztulna a kép ma még meglévő, 17-18. századi állapota. Hozzátette: a jelenlegi beavatkozás célja az volt, hogy a képet úgy őrizzék meg, ahogy ránk maradt.
A kiosztott sajtóanyag szerint a Mátyás király öröksége - Késő reneszánsz művészet Magyarországon a 16-17. században című kiállítás a Mátyás király nevével összeforrt reneszánsz kor művészetével, s annak utóéletével foglalkozik. A tárlat egyrészt bemutatja a késő reneszánsz művészet magyarországi történetét a Jagelló-kortól a XVII. század végéig, másrészt értelmezi a korszakot a kora újkor kultúrájának egészében.
A Magyar Nemzeti Galéria látogatói a már említett táblaképek, kódexek, ötvöstárgyak, valamint fazekas munkák mellett címeres nemeslevelekben, festményekben, iparművészeti alkotásokban és liturgikus tárgyakban is gyönyörködhetnek.
