A reprezentatív felmérés szerint a diákok sokkal jobb véleménnyel vannak a felsőoktatási képzésről, mint az oktatóik. A megkérdezett csaknem ötszáz egyetemi és főiskolai hallgató a közepest jelentő 50 pontnál jóval magasabb osztályzatot adott a saját intézményének az értékelési szempontok mindegyikében.

A képzés szakmai színvonalát 42 százalékuk jónak, további 28 százalékuk nagyon jónak minősítette.

Az oktatók kritikusabbak diákjaiknál, ők a képzés általános színvonalát 17 ponttal ítélték rosszabbnak, mint a hallgatók, sőt még a tanárok hozzáállásáról is kedvezőtlenebb volt a véleményük.

Az oktatók ugyanakkor a "közepes színvonalért" elsősorban nem magukat, hanem a körülményeket és sokan a hallgatókat is hibáztatják. Az oktatók a magyar felsőoktatás és a saját intézményük legfontosabb problémáinak az alulfinanszírozást (71 százalék), a tömegképzés általánossá válását (46 százalék) és sokszor az utóbbival összefüggésben a hallgatók felkészületlenségét és motiválatlanságát (52 százalék) említették.

A katedra mindkét oldalán állók elég szkeptikusak abban a kérdésben, hogy a bolognai folyamat javít-e a felsőoktatás helyzetén. A hallgatók valamivel nagyobb arányban (36 százalék) mondták azt, hogy ennek hatására romlik, mint hogy javul (31 százalék) a képzés színvonala. Az oktatók körében ennél is általánosabb a pesszimista vélemény (55 százalék szerint ettől romlik a képzés általános színvonala), sőt vannak (6 százalék), akik a magyar felsőoktatás legnagyobb problémájának épp a bolognai folyamatot tartják, ami sokak számára nem differenciált képzési rendszert jelent, hanem éppen a tömegoktatás szinonimája.

Az érettségizett vagy érettségi előtt álló, de továbbtanulást nem tervező fiatalok bő egyötöde elsősorban a tandíjjal magyarázta azt, hogy miért nem akar egyetemre, főiskolára menni.
Az oktatók csaknem fele is tart attól, hogy a tandíj bevezetése növelné a képzésbe kerülők közötti egyenlőtlenséget, ám sokan pozitív változásokat várnának attól, ha a hallgatók is hozzájárulnának a képzésük költségeihez.

A Medián elemzése két kutatás adatait tartalmazza. Az egyiket 2007. november 24-e és december 12-e között készítették a 16 és 35 év közötti lakosság körében, míg a másikat január 28-a és február 8-a között az állami felsőoktatási intézményekben dolgozó főállású oktatók "online" megkérdezésével.