"Rendkívül nehéz a műtétek alatt a fájdalomcsillapítás betegekre gyakorolt hatását objektíven mérni. Az orvosok ilyenkor a halálozást és a beavatkozás utáni komplikációkat is figyelembe veszik" - mondta Franco Carli, a montreáli McGill Egyetem kutatója. Mindent egybevetve évekkel ezelőttig tanulmányok tucatjai alig mutatták ki az opioidokkal végzett fájdalomcsillapítás hatását az említett paraméterekre, az elhalálozási arányra és a szövődmények számára. Ugyanez vonatkozik a nem-szteroidalapú reuma-ellenes szerek intenzív használatára. "Ezek alkalmazásánál azonban több vese- és szív-, illetve keringési zavar adódott" - mondta a szakember.

Először az Egyesült Államokban, 1987-ben egy, a különösen veszélyeztetett betegek körében végzett kutatás során mutatták ki, hogy úgy a halandóság, mint a komplikációk aránya epidurális érzéstelenítésnél és a szájon át adott ópiátok esetében is csökkent. Egy 141 tanulmányt, és összesen 9600 beteget vizsgáló elemzés kimutatta, hogy megfelelő fájdalomcsillapító kezelés egyharmadával csökkenti a halálozást és a légzési rendszer összeomlásának gyakoriságát.

De ez még nem minden, a professzor elmondta: "elvégeztünk egy tudományos kutatást, amelynek alanyainál rosszindulatú daganat miatt eltávolították a prosztatát. A pácienseknél az életminőség romlását vizsgáltuk. Azok a betegek, akik optimális fájdalomcsillapító kezelést kaptak, két hét után sokkal jobban gyógyultak". Egy másik kutatás kimutatta, hogy vastagbéldaganat miatt műtött páciensek 45 százaléka, akik epidurális érzéstelenítést kaptak, hat hónappal az operációt követően teljesen jól voltak.

Az elmúlt években - teljesen megalapozottan - erős fájdalmak ellen fokozottan alkalmaztak ópiumszármazékokat tabletták, tapaszok, pumpák formájában. De ebben az esetben is igaz, hogy minél kevesebbre van szükség, annál jobb. Ugyanis az ópiumszármazékok erős hatással vannak a pszichére is.