Üzleti érdek a széfprogram mögött?

Mint mondta, a kormány több száz millió forintot költ a széfek beszerzésére, miközben a csőd szélén álló kórházaknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a széfek beszerelésével és működtetésével foglalkozzanak.

"Nem értjük az egész széfproblémát, nem látjuk, hogy mi van mögötte, vagy ennyire alkalmatlanok, vagy valami nagy üzlet, üzleti érdek húzódik meg a háttérben" - fogalmazott Mikola István. Hozzátette: széfügyben most már teljes az anarchia, mást mond Schvarcz Tibor szocialista szakpolitikus és Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, közben viszont a kórházszövetség közleményben ítélte el a "széfakciót".

A fideszes politikus hangsúlyozta: a március 9-ei népszavazáson nem csak a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szavaznak az emberek, hanem az egészségügyi kormányzat teljes alkalmatlanságát fogják kimondani, és ennek már március 10-én meg kell, hogy legyenek a konzekvenciái.

Mikola István egy felmérésre hivatkozva elmondta, hogy az egészségügyi reform megkezdése, de elsősorban a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése óta 18 százalékkal csökkent az orvoshoz fordulás aránya. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a távolmaradók 28 százalékát teszik ki az alacsony iskolai végzettségűek, 26 százalékuknak pedig 90 ezer forint alatt van a havi bevételük.
A fideszes szakpolitikus arról is beszámolt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András és két helyettese múlt pénteken találkozott a Fidesz vezérkarával. A találkozón az MNB bemutatott egy táblázatot, amelyből kiderült, hogy az egészségügyre fordított kiadások a számítások szerint az összes állami kiadás 10 százalékára csökkennek 2010-ben, miközben az uniós átlag 14,6 százalék - mondta Mikola István

Hozzátette: ez az arány 2005-ben Magyarországon még 10,9 százalék volt vagyis a kormány egyre kevesebbet akar költeni az egészségügyre.