Az SZDSZ-es politikus, Zugló polgármestere a párt Hajdú-Bihar megyei kampányzáró fórumát megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy "mélyen szimbolikus eseményéhez érkezett el a mai magyar közélet a népszavazással".
Emlékeztetett rá, hogy 1989-ben egyetértés volt abban, hogy változtatni kell, s minden meghatározó politikai erő programjának része volt a nemzeti egység megteremtésének szándéka és a reformok melletti elkötelezettség.
Egyetértés volt abban, hogy változtatni kell a gazdasági környezeten, a kulturális, morális közgondolkodáson - mondta a politikus, hozzáfűzve: ezért nagyon érzékeny eszköz, hogy az embereknek a változástól való félelmére apellálva, erősen vitatható kérdésekben írjanak ki népszavazást.
Weinek Leonárd szerint az SZDSZ nem örül ennek, de ha a többség így kívánja, ezt is "végigcsinálják".
Szólt arról, hogy az SZDSZ markáns álláspontot alakított ki a népszavazás kapcsán, de bírálta, hogy a vizitdíjról, a kórházi napidíjról vagy a tandíjról a környezetéből kiemelve, egyoldalúan beszélnek.
"Meg kell tisztelni egymást, hogy az érem minden oldaláról szólunk" - mondta, hozzátéve: el kell mondani, miért kell fizetni, s az hogyan hat a közös állami háztartás egyéb főösszegeire.
"Nincs ingyen szolgáltatás, valahol, valamikor, valakinek fizetni kell" - fogalmazott a szabad demokrata politikus, aki álságosnak nevezte a népszavazási kérdésekre adandó igeneket.
Ezért - mint fogalmazott - el kell menni, s minden kérdésre nemmel kell szavazni.
Aki nemmel szavaz, igent mond a párbeszédre, a konszenzus keresésére, a tisztességes, tiszta beszédre - mondta az SZDSZ ügyvivője Debrecenben.
Gadus István hajdú-bihari pártelnök hozzátette: a liberálisok, bár nem értenek egyet a népszavazással, elmennek szavazni, és háromszor mondanak nemet!
