Kenneth J. Mukamal és munkatársai Boston egyik vezető kórházában gyűjtötték össze 45 amerikai gyógyintézet nyilvántartásából annak az 1913 betegnek az adatait, akik öt év alatt kerültek szívinfarktus miatt kórházi fölvételre. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy csaknem négy évvel később ezek közül hányan haltak meg.

Ezeknek a betegeknek ugyanis pontosan szerepelt a kórtörténetében, hogy soha nem próbálták-e a marihuánát, vagy hetenként legalább egyszer, vagy akár többször is rágyújtottak vadkendert tartalmazó cigire. A tudományos munkacsoport minden egyes esetben tisztázta, hogy a vizsgálati személyek esetleges haláluk előtti évben használtak-e marihuánát.

A statisztikák szerint 2006-ban az USA területén csaknem 15 millió, marihuánával havonta legalább egy alkalommal élő állampolgár volt. Ez volt a legtöbbek által használt kábítószer. Mukamal megemlíti, hogy sokaknak az a véleménye: a vadkendert tartalmazó cigaretta elszívása kisebb kockázattal jár, mint a közönséges dohányzás.

A szakértők hangsúlyozzák: ebben a véleményben az a hit tükröződik, hogy a vadkender, a kannabisz biológiailag aktív anyagai kisebb mértékben károsítják az emberi szervezetet, mint a nikotin. A baj azonban az, hogy a marihuána füstjében jórészt ugyanazon kémiai vegyületek
találhatók, mint a cigarettáéban. Ráadásul az is ismert, hogy a vadkendert szívók többsége dohányzik is.

A bostoni kutatók azt találták, hogy a marihuánát soha nem használókhoz képest a vadkendert tartalmazó cigarettát időnként szívó emberek halálozása háromszoros volt. A megnövekedett halálozás akkor is igaznak bizonyult, ha figyelembe vették a vadkender mellett a dohányt tartalmazó cigaretták fogyasztását is. Az is világosan látszott, hogy az aggasztó kapcsolat arányos a marihuánás cigarettára való rágyújtás gyakoriságával. Azok közül, akik minden héten legalább egy alkalommal éltek a kannabisz nyújtotta élvezettel, négyszer annyian haltak meg a négy esztendei megfigyelési idő alatt, mint a többiek.

A tanulmány következtetése szerint a marihuána kiváltképp azok számára jelent komoly veszélyt, akiknek koszorúér-betegsége alakul ki, vagy több olyan kockázati tényezőjük van, ami ilyen szívbetegséghez vezethet. A kannabisz kifejezetten rontja a vér oxigénszállító képességét, gyorsítja a szívműködést és emeli a vérnyomást, és ezek a kedvezőtlen élettani változások kifejezettebbek, mint a közönséges cigarettában lévő nikotin hatása.

Az Egyesült Államokban nagy figyelmet keltő tanulmányt az egyik vezető szívgyógyászati folyóirat, az American Heart Journal közölte. A szakemberek fölhívják a hatóságok figyelmét, hogy ezeket a kemény adatokat is figyelembe kell venni, mielőtt engedélyezni kivánnák a "lágy drognak" tartott vadkender forgalmazását.