A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa megbízatásának első nyolc hónapjának tapasztalatairól szólva a távirati irodának úgy fogalmazott: amíg elődje a kisebbségi közösségek közötti "semleges közvetítő szerepet" tartotta fontosnak, ő nyíltan vállalja a kisebbségi identitással rendelkező emberek "harcos szószólójának" feladatát, hiszen alapvetően a kisebbségi közösségek megelégedésére kívánja ellátni feladatát.
Eddigi, gyakran harcos fellépését sikeresnek értékeli, bár megjegyezte, munkájáról egyrészt az ügyfeleket alkotó kiszolgáltatott emberek, másrészt - évente egyszer - az Országgyűlés mond véleményt.
"Hat évre kaptam bizalmat, ezt tartalmasan kell kihasználni, lehetőségem és kötelességem, hogy kiharcoljam azokat a jogokat, amelyek a kisebbségi közösségeket megilletik, jogsérelmük orvoslásában közreműködjem, és ha kell, jogalkotási javaslatokat tegyek" - fogalmazott az Országgyűlés előtti első éves beszámolójára készülő biztos. Hozzátette: küldetése egyik legfőbb feladatának a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtést tartja, de úgy véli, hatékony munkavégzése érdekében ombudsmani hatáskörét is bővíteni kell, ugyanis sok esetben nincs lehetősége fellépni.
Kállai Ernő azt mondta, nem várja meg, míg az ügyek "berepülnek az ablakon", elébe megy az eseményeknek. Áprilistól olyan helyekre kíván ellátogatni, ahol koncentráltan vannak jelen a kisebbségi közösségek: polgármesterekkel, önkormányzati és civil szervezetek vezetőivel találkozik, meglátogatja a kisebbségi intézményeket, előadásokat, panaszfelvételeket tart.
"Mivel a Nap nem csak Pesten kel fel, sok problémát helyben kell orvosolni, megoldani" - mondta az ombudsman, hangsúlyozva: látogatásai alkalmával mind a 13 nemzetiség panaszát meghallgatja, és ha kell, megvizsgálja.
Példaként említette, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a kisebbségi törvény szellemében saját fenntartásban kívánja működtetni a Deutsche Bühne Ungarnt, a szekszárdi német színházat, de a Tolna Megyei Közgyűlés ezt nem engedte. A német közösség vezetője azért kérte az ombudsman segítségét, mert álláspontjuk szerint a megyei közgyűlés a magyar és az európai kisebbségi jog egyik legjelentősebb vívmányát, a kisebbségek számára biztosított kulturális autonómia igényét vonta kétségbe azzal, hogy a kisebbségi törvény rendelkezéseit alkotmányellenesnek vélte.
Kállai Ernő elmondta, hogy hivatalba lépése után ügyszámunk mintegy 35 százalékkal emelkedett, és a panaszok egy része az intézményátalakítás és az iskola-összevonások miatt érkezik. A kisebbségi ombudsman közölte: olyan átfogó oktatási vizsgálatot indít, amely átöleli hatéves megbízatását. A jogszabályi háttér áttekintése mellett az óvodáztatástól az egyetemi képzésekig felmérik az oktatást és nevelést befolyásoló tényezőket, az esetleges szegregációt, az intézményi feltételeket, különösen a kisebbségi közösségek által fenntartott intézményekben.
Megemlítette, hogy a nemzetiségi tankönyvek ügyében már vizsgálódnak, mert a kisebbségi közösségek diszkriminatívnak tartják a tartós tankönyv bevezetését, ugyanis a nemzetiségi tankönyveket csak háromévente lehet cserélni, a munkafüzeteket pedig csak fekete-fehérben lehet nyomtatni, míg a nem nemzetiségi taneszközök színesek és bármikor cserélhetők.
Közeli megoldandó feladata között említette azt is, hogy a sajtóban és az interneten megjelent gyűlöletkeltő tartalmak ellen hatékonyabb fellépési lehetőséget találjon. Az ombudsman véleménye szerint a gyűlöletbeszéd elleni törvény megalkotása "egy kényes ügy és folyamat", itt ugyanis több alkotmányos jog találkozik, ezért nem tartotta meglepőnek, hogy Sólyom László köztársasági elnök a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak,.
Kállai Ernő azt mondta: nem biztos, hogy a büntető törvénykönyvben (Btk.) kellene ezt a kérdést szabályozni, a polgári eljárás keretében ugyanis lehetőség lenne jogorvoslatra, az uszítást, közösség elleni izgatást pedig a Btk. jelenleg is szankcionálja, és véleménye szerint a bíróságnak kellene határozottabban alkalmaznia a vonatkozó jogszabályokat.
A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa az MTI-nek elmondta azt is, hogy hivatalba lépése óta, a múlt év második felétől az ügyszám emelkedése mellett jelentősebb változás az Ombudsmani Hivatal munkájában, hogy annyi ajánlást, kezdeményezést, illetve jogalkotási javaslatot tettek, mint az előző két évben összesen.
