Alkotmányellenes a Norvégiával és Izlanddal kötött kiadatási megállapodás

Mint az a határozatról kiadott közleményből kiderül, az európai elfogatóparancs intézményét Norvégia és Izland viszonylatában is bevezető megállapodás úgy szélesíti a felek között egyébként más területeken már fennálló bűnügyi együttműködést, hogy bizonyos esetekben fenntartja a kettős büntethetőség elvét, míg más esetekben lehetővé teszi az ez alóli kivételt. Ez sérti az Alkotmány 57. szakasz (4) bekezdésében foglaltakat - állapították meg az alkotmánybírák.

A megállapodást kihirdetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott törvény 3. szakaszát azért minősítette alkotmányellenesnek a testület, mert az alapot ad olyan értelmezésre, mintha az elfogatóparancsot végrehajtó állam egyáltalán nem is vizsgálhatná a saját joga szerinti büntethetőség fennállását. Az alkotmánybírósági határozat rámutat, hogy az uniós jogalkotó szándéka ezzel éppen ellentétes.

Szintén ellentétes az Alkotmánnyal ugyanennek a szakasznak az a rendelkezése, amely nem követeli meg a kettős büntethetőség tilalmának érvényesülését, és a terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés esetében kérésre átadni rendeli azt is, aki "magatartásával" ilyen jellegű bűncselekményeknek egy erre szerveződött csoport általi elkövetéséhez "hozzájárul".

Indoklásában az Alkotmánybíróság kifejtette: nem engedhető meg, hogy az átadást vállaló kötelezettség olyan elkövetői magatartásokra vonatkozzon, amelyek különbözőképpen értelmezhetők, és a büntető törvénykönyv "tettes" és "részes" fogalmához bizonytalanul illeszkednek.

Az Alkotmánybíróság szerint a törvény 4. szakasza is alkotmányellenes, mivel úgy vállalna átadási kötelezettséget a magyar állam - harmincegy más bűncselekmény mellett - a "hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme" vonatkozásában, hogy ez a törvényi tényállás hiányzik a magyar büntető törvénykönyvből.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a megállapodás mindaddig nem erősíthető meg, amíg a lisszaboni reformszerződés megerősítésével egy időben elfogadott alkotmánymódosítás (a 2007. évi CLXVII. törvény) hatályba nem lép, vagy amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet azt megelőzően meg nem szünteti.

A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Holló András, Kukorelli István és Trócsányi László csatlakozott. Bragyova András és Lévay Miklós pedig különvéleményt írt.