Megoldódott a freskó rejtélye

A The Daily Telegraph brit lap cikke szerint az Anghiari melletti ütközetben Firenze, Velence és a Pápai Állam egyesített seregei csaptak össze Milánóval 1440. június 29-én. A hármas szövetség győzelme alapvető fontosságú volt Firenze politikai és katonai hatalommá válásához.

Miután 1503-ban Piero Medici lemondott, s kikiáltották a Firenzei Köztársaságot, a város vezetése megbízta Leonardót, hogy a katonai győzelmet egy remekbe szabott műalkotással örökítse meg a Palazzo Vecchio Ötszázak termében. A freskót, amely háromszor nagyobb, mint Leonardo Utolsó vacsorája Milánóban, Benvenuto Cellini itáliai szobrász átütő erejű remekműként jellemezte. A falfestményhez készült néhány vázlat és másolat mindmáig fennmaradt.

Maurizio Seracini professzor bejelentése szerint forradalmian új technológiát alkalmaznak kiderítendő, hogy a freskó, amelyet 1563 óta senki sem látott, valójában egy fal mögött rejtőzik-e a firenzei Palazzo Vecchióban.

Seracini professzor, akit megemlít Dan Brown A Da Vinci kód című regényében, több mint három évtizede keresi az Anghiari csata című freskót. A tudós meggyőződése szerint a remekművet Giorgio Vasari (1511-1574) olasz építész, festő és művészettörténész rejthette el, hogy megóvja a freskót.

A Mediciek az 1560-as években visszatértek a hatalomba, Giorgio Vasari pedig azt a feladatot kapta, hogy újítsa fel az Ötszázak termét és fesse le Leonardo da Vinci freskóját. Vasari új freskót alkotott, amelyet a Marcianói csata ihletett. "Biztos vagyok abban, hogy Vasari nem volt képes megsemmisíteni da Vinci remekművét" - vélekedik Seracini professzor.

Meggyőződése szerint Giorgio Vasari ehelyett a freskó előtt új falat emeltetett, 1-3 centiméteres rést hagyva, hogy megvédje Leonardo alkotását. Maurizio Seracini utalt arra is, hogy Vasari alkotása felső részében egy aprócska nyomot hagyott: egy zászlót, amelynek felirata szerint Aki keres, az talál. A zászlócska egyébként a földről láthatatlan, s mindmáig lehetetlen a második fal mögé bepillantani.

Seracini professzor neutronaktivációs analízist kíván alkalmazni, mivel a két alkotó különböző festékeket használt. Leonardo ásványi alapú festéket alkalmazott, Vasari pedig olajfestéket. A neutronsugarak a falon áthatolva visszaverődnek, megmutatva, hogy van-e valamilyen festékanyag mögötte.

A tudósnak speciálisan erre a célra kifejlesztett készüléke 450 ezer fontba (csaknem 154 millió forintba) kerül, míg a projekt összköltségét 750 ezer fontra (256 millió forintra) becsülik. A munkát októberben kezdik el és januárra fejezik be.

"Leonardo több listája is fennmaradt. Így rendelkezünk adatokkal az általa alkalmazott festékek vegyi összetételéről is. Egyebek közt intenzív kék festéket keresünk, amelyet lazuritból, azaz lapis lazuliból állított elő Leonardo da Vinci" - hangsúlyozta Seracini professzor.