Tudományos kutatás - nemzetgazdasági haszon

A szocialista képviselő szerint nem az árban, hanem a minőségben kell visszaszerezni a versenyképességet, és az Európai Unió lisszaboni stratégiája pontosan ezeket a célokat tűzte ki. Szabó Zoltán azt javasolta, hogy a 2011-es magyar uniós elnökség programja egy új lisszaboni stratégia legyen, azaz a budapesti stratégia. Mint mondta, Magyarországnak úttörő szerepe lehet abban, hogy az EU figyelmét a strukturális és költségvetési változásokra fordítsa. A kormánypárti képviselő az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozta.

Pálinkás József (Fidesz) aggasztónak nevezte, hogy súlyos gondok vannak a tudományos utánpótlás tekintetében. Az iskolákban dől el - folytatta -, mi lesz 15-30 év múlva a magyar tudományban. Fontos kérdésként határozta meg, sikerül-e a tudomány irányába fordítani az érdeklődést.

Az ellenzéki képviselő szerint alapvető természetismereti tudásra is szüksége van az állampolgároknak, hogy a környezetvédelmi, energetikai kérdésekben dönteni tudjanak. Ezeket az információkat az iskolában érthetően el kell magyarázni, de arról is meg kell győződni, hogy azt megértették, ezért javasolják, legyen kötelező érettségi természetismeretből - hangoztatta. Pálinkás József elmondta: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknak (OTKA) kiemelt támogatást kell biztosítani, de nem az akadémiai kutatóintézetek rovására.

Sándor Klára (SZDSZ) biztatónak nevezte, hogy emelkedik a gazdaság által foglalkoztatott kutatók száma. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan intézmények, amelyek szabályos PhD-gyárakként működnek.

A kormánypárti politikus szerint nincs elég műszaki, természettudományos területen végzett diplomás, és kevés az ilyen szakokra jelentkező is. A keretszámok emelése mellett Sándor Klára szorgalmazta a közoktatás módszereinek megújítását, amivel vonzóvá tehetik a reáltárgyakat. A képviselő egyetértett azzal, hogy kötelező legyen a természetismeret érettségi. Sándor Klára kitért arra, hogy túl sok a 72 felsőoktatási intézmény Magyarországon.

Almássy Kornél (MDF) szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a kutatásra és a fejlesztésre és nagyobb adókedvezményre lenne szükség, hogy serkentsék a gazdasági szereplők befektetéseit a területre. Jó dolognak nevezte az innovációs hozzájárulást, amely az első lépés lehet ahhoz, hogy a vállalkozások minél többet fordítsanak kutatásfejlesztésre.

Az ellenzéki politikus is aggasztónak nevezte a friss diplomások alacsony számát a természettudomány területén, ezért a keretszámok növelését szorgalmazta. Almássy Kornél úgy vélte, anyagilag is vonzóvá kell tenni a tudományos pályát, például úgy, hogy adókedvezményt adnak azoknak a vállalatoknak, akik fizetik egy kutató bérét.

A magyar tudomány 2003 és 2006 között helyzetéről szóló beszámolók általános vitája délután folytatódik a Házban.