Albert Grimaldi néven éveken át politikatudományt tanult az Egyesült Államokban. New Yorkban a bankszakmát, Párizsban a vállalatvezetést tanulmányozta, 1981-ben pedig katonai kiképzésre vonult be a francia haditengerészethez. Ezután főleg sportemberként hívta fel magára a figyelmet: a futás, a gerelyhajítás, az evezés, a vívás, a szörfözés és a cselgáncs mellett rali- és bobversenyzőként is megismerték a nevét. Calgaryban az 1988-as téli olimpián ő volt az első olyan bobversenyző, aki tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is, majd még négy téli olimpián vett részt versenyzőként.
A tisztségének kijáró kiváltságokat rendre visszautasította és csapattársaival a spártai felszereltségű olimpiai faluban élt a játékok alatt. Albert vezető tisztséget tölt be több nemzetközi szervezetben, így a Vöröskeresztben és a nemzetközi TV-fesztiválok rendezőbizottságában. Tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, tiszteletbeli elnöke a Nemzetközi Öttusa Szövetségnek és az FC Monaco futballklubnak. 2006 áprilisában egy expedíció során első hivatalban lévő államfőként érte el az Északi-sarkot.
Albert nagy hódolója a női nemnek és nevét többször hozták összefüggésbe híres színésznőkkel, modellekkel és csinos arisztokratákkal, de még nőtlen. Agglegény státusa időről időre felröppenő találgatásokra ad alkalmat a sajtónak, legutóbb arról reppentek fel hírek, hogy szeptemberben oltár elé vezeti soros barátnőjét, a dél-afrikai úszónő Charlene Wittstockot. A herceg DNS-vizsgálatok alapján két gyermek apja (az egyik 1992-ben született Kaliforniában, a másik anyja egy francia-togói állampolgárságú légi utaskísérő).
A legitim gyermek hiánya utódlási válsággal fenyegetett, mert egy 1918-as szerződés értelmében a Grimaldi-dinasztia kihalása után Monaco francia protektorátus lett volna. 2002-ben ezért aztán úgy változtatták meg az alkotmányt, hogy a trónt nem csak az utolsó herceg egyenesági leszármazottai, hanem annak leánytestvérei is örökölhetik.
Albert 2005. március 31-én vette át a régensi teendőket, amikor apja, akkor Európa leghosszabb és a világ második leghosszabb ideje hatalmon lévő uralkodója a kórház intenzív osztályára került. III. Rainier április 6-án meghalt, fia a háromhónapos gyász letelte után, 2005. július 12-én lépett a minihercegség trónjára. A hagyományos mise és a város kulcsainak átvétele után után Albert partin látta vendégül mind a hétezer Monacóban született alattvalóját, az ünnepségeket látványos tűzijáték zárta.
Beiktatása előtt úgy nyilatkozott, hogy "a morált, a tisztességet és az etikát központi kérdésként vetem fel kormányom, tanácsadóim és minden döntést hozó számára". Kijelentette: legfőbb törekvése, hogy senki ne tehessen többé egyenlőségjelet Monaco és a pénzmosás közé, ezenkívül átgondolja a banktitokkérdést is, amely szerinte nem állhat az etikai megfontolások útjába.
