A falfestmények divatja valószínűleg a kőkorszakig nyúlik vissza, amikor évezredekkel ezelőtt az emberek barlangjaik falát díszítették rajzaikkal. Az ókori egyiptomiak sírkamráikat és templomaikat ékesítették falfestményekkel, ahogy a Római Birodalomban is divat volt a közintézmények és magánházak falát freskókkal díszíteni. Európában a XVII. századtól a barokkal ismét beköszöntött a székesegyházak és a nemesség palotáinak falát díszítő pompázatos freskók divatja.

A mai művészek többnyire otthoni műhelyeikben készítik el a falfestményeket, hogy aztán darabokra szedve hajóra rakják és elküldjék a távoli megrendelőknek. Különösen divatosak manapság az amerikai festők, akik leggyakrabban dubaji megrendelők számára készítik alkotásaikat.
Falfestményeik közintézmények, hotelek és magánházak falát díszítik.

"A megrendelők azt szeretnék, hogy a hotelek nyugatiasabb kinézetet nyerjenek" - magyarázza az amerikai festők népszerűségét Vicki Khuzami New York-i művész, aki az 1990-es években a tokiói Disneyland számára készített freskókat.

Eric Grohe washingtoni festőművész szerint korábban az amerikaiak túl drágák voltak a világ, s különösen Ázsia számára. Két évvel ezelőtt a dolgok megváltoztak, esett a dollár árfolyama, napjainkban pedig Európából, Dél-Afrikából és Ázsiából kap megrendeléseket. Egy-egy projektje 180-200 ezer dollárba, azaz 30-34 millió forintba kerül.

Charley Brown és Mark Ewans San Franciscó-i művész épp most fejezett be egy 700 ezer dolláros (117 millió forintos) megrendelést a szeptemberben nyíló dubaji Atlantis luxushotel számára, ahol a szobaárak napi 454 dollárnál (76 ezer forintnál) kezdődnek majd. A több száz darabból, tűzbiztos matériára festett kompozíciókat a helyszínen állítják össze.