A 800.000 Font (mintegy 270 millió Forint) értékű Templeton Díj díjazottjának a Templeton Alapítvány New Yorkban jelentette be. A díjat, amely a világ legnagyobb pénzjutalommal járó elismerése, 1973 óta minden évben egy olyan magánszemély kapja, aki sokat tett a vallás és a tudomány kapcsolatának erősítésért. A Templeton-díjnak 1987-ben, Jáki Szaniszló magyar bencés szerzetes személyében magyar díjazottja is volt.

A Sir John Templeton által létrehozott díj értékét úgy határozták meg, hogy az mindig is felülmúlja a Nobel-díjjal járó pénzösszeget, ezzel is hangsúlyozva John Templeton azon meggyőződését, miszerint a spirituális felfedezésekből származó haszon jelentősebb, mint bármely egyéb értékes emberi törekvésből származó eredmény. (2007-ben a Nobel-díj pénzbeli értéke 10 millió svéd korona volt, ami körülbelül 758.000 fontnak, mintegy 277.996.500 millió Forintnak felel meg)

A most 72 éves Heller Tisztelendő, aki a krakkói teológia püspöki karának filozófia szakos professzora, a fojtogató szovjet elnyomás alatt igen nehéz körülmények között dolgozott. Ennek ellenére Heller Tisztelendő, a fizika, a kozmológia, a teológia és a filozófia területének emblematikus figurájává vált igen meggyőző, hatásos és provokatív elméleteivel, amelyek sokszor igen eltérő nézőpontból közelítették meg azokat a kérdéseket, amelyekre ezek a tudományok keresték a választ. Akadémiai és vallásos háttere képessé tették Heller Tisztelendőt arra, hogy mélyreható írásaiban az emberiség számára lényeges kérdésekben új és fontos szempontokat tárjon fel. Heller Tisztelendő olyan alapkérdésekre keresi a választ, mint például, hogy Szüksége van-e az univerzumnak, arra hogy legyen eredete?. Ezek a kérdések olyan területeket hoznak közel egymáshoz, amelyeknek különben nem sok köze lenne egymáshoz. Azáltal, hogy matematikusokat, filozófusokat, kozmológusokat és teológusokat gyűjtött maga köré, hogy együtt keressék a választ ezekre a kérdésekre, lehetővé tette mások számra, hogy bármiféle külső kényszer nélkül oszthassák meg gondolataikat egymással.

"Az univerzum folyamatait úgy is be lehet mutatni, mint olyan folyamatok sorozatát, amelyben az előző állapot egy korábbi állapot eredményeként jött létre. Mindig van egy olyan dinamikus folyamat, amely leírja, hogyan képes az egyik állapot egy másikat generálni." - mondta Heller Tisztelendő. "Ezek a dinamikai törvények azonban matematikai egyenletek formájában vannak leírva, és amikor azt kérdezzük, hogyan keletkezett az univerzum, egyben azt is meg kell kérdeznünk, hogyan keletkeztek ezek a matematikai törvények. Miközben az univerzum keletkezésének kapcsán visszatérünk, Isten Hatalmas Tervéhez gyakran felmerül az az alapvető kérdés, hogy Miért van itt valami, a semmi helyett?" Amikor ezt a kérdést tesszük fel, nemcsak egyszerűen az eredetre vagyunk kíváncsiak, hanem arra az alapkérdésre is, ami minden más folyamat alapjául szolgált" - tette hozzá Heller Tisztelendő.

A Lengyelországot irányítása alatt tartó kommunista rezsim értelmiség ellenes törekvései ellenére, számos írása révén Heller tiszteletesnek sikerült nemzetközi elismerést kivívnia a kozmológusok és fizikusok között. Heller eddig több mint 30 könyvet és közel 400 tanulmányt publikált olyan témákban, mint az általános relativitáselmélet, a kvantum mechanikai geometriai módszerek a relativisztikus fizikában (mint például a nem kommutatív geometria), illetve a tudomány filozófia és történet. Olyan művek fémjelzik munkásságát, mint: A kozmológia teoretikai alapjai - 1992 , Új fizika és egy új teológia - 1996, Kreatív feszültség - esszék a tudományról és a vallásról - 2003, Az univerzum kezdete - 1976, Kvantum kozmológia - 2001, Az univerzum - egy gondolat vagy egy gépezet? - 1988.

Katolikus papként, Heller képes volt felül emelkedni a lengyel hatóságok vallás ellenes szabályain, új távlatokat nyitva a hívők számára, azáltal, hogy az univerzumról alkotott hagyományos keresztény felfogást egyfajta kozmológiai kontextusba helyezte, rávezetve az embereket a "tudomány teológiájának" fogalmára. Amikor Karol Musioł, a Jagelló Egyetem rektora és a Fizika Intézet professzora felterjesztette Hellert a díjra megjegyezte: "Heller Tisztelendő egy különleges kombinációja a tudományos kutatásnak és a teológiai kíváncsiságnak, amely felülemelkedik azon, hogy könnyen beletörődjön valamibe." Musioł, így ír: Különleges pozíciója révén, mint kreatívan munkálkodó és vallásról gondolkozó ember hozzájárult ahhoz, hogy a tudomány egyfajta transzcendens misztikus jelentést kapjon, a vallásnak pedig olyan univerzális látásmódot adott, amely lehetővé teszi, hogy nyitottabban tekinthessünk a tudományra. Ahogy az emberek megalkotják az Isten létezésének bizonyítékait, Heller számára olyan evidens a világ matematikai természete és jelentésköre."

A Templeton Díj idei díjazottja a korábbi évek díjazottjainak előkelő köréhez fog csatlakozni. A tavalyi évben a díjat Charles Taylor, a montreáli McGill egyetem filozófia tanszékének nyugalmazott professzora kapta, aki közel fél évszázada érvel amellett, hogy az olyan problémák, mint az erőszak és a fanatizmus csak világi és vallási vonatkozásaik együttes vizsgálatával oldhatók meg. John M. Templeton, a John Templeton Alapítvány elnöke és Sir John fia megjegyezte: "Heller munkássága hozzásegíti a világ társadalmait ahhoz, hogy jobban megértsék az élet céljait. Michał Heller kutatása a mélyebb megértés után hihetetlen jelentőségű áttörésekhez vezetett a vallási koncepciók és ismereteink területén is, és egyúttal hozzájárultak a tudomány határainak kiterjesztéséhez is."

A 2008-as Templeton Díjat, a "Spirituális Valóságért Folytatott Kutatások és Fejlesztések előremozdításáért", Erzsébet királynő férje, Fülöp Herceg adja majd át a díjazottnak egy zártkörű ünnepségen, május 7-én, a Buckingham Palotában. Heller Tisztelendő úgy tervezi, hogy a Templeton Díj pénzösszegét a Jagelló Egyetemmel és a krakkói Teológia püspöki karával együttműködő Copernicus Alapítvány számára ajánlja fel annak érdekében, hogy segítse a további kutatásokat és az oktatást a tudomány és a teológia, mint akadémiai tudományág területén.