Egy, a Brit Tudományos Akadémia közleményében megjelent kutatás szerint ugyanis a levélvágó hangya egyes hímjei ún. "királyi" génjüket szelektíven adják tovább utódjaiknak, bebiztosítandó, hogy azokból királynő váljék, és ne pusztán dolgozó. A kutatók DNS-ujjlenyomatot készítettek öt kolóniáról, és az kimutatta, hogy a lárva királynővé válása leginkább attól függött, hogy melyik egyed volt az apja.
Ez merőben ellentmond az eddigi hiedelmeknek, amelyek szerint a lárvák királynővé válása attól függ, hogy mivel etetik őket. Bill Hughes, a kutatás vezetője így nyilatkozik: "A szociális társadalmak alapelve elvileg az egyenlőség. Kiderítettük, hogy ez nem minden esetben működik, és hogy néhány hím csal. Genetikailag befolyásolják a királynő létrejöttét."
Mivel mindegyik kolóniában ritka a királyi "vérvonal", a kutatók arra következtettek, hogy a hangyák alattomosan "szétosztják" spermájukat a kolóniák között, hogy ne keltsenek ezzel feltűnést. Ha ugyanis túl sok lárva válik királynővé, a "köznép" észreveheti a felborult egyensúlyt, és lázadást kezdeményezhet. Hughes még annyit fűz hozzá a jelenséghez: "Társas rovarok tanulmányozásakor legelőször mindig az együttműködésük ötlik szembe. De ha közelebbről szemügyre vesszük őket, láthatóvá válik a konfliktus és a csalás - ahogyan az emberi társadalomban is."