Az idei világnap előtt az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai támogatták a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozását célzó előterjesztést, s a tavaszi ellenőrzések már tapasztalt sűrítésének köszönhetően egy ideig talán nagyobb biztonsággal vásárolhatunk a boltokban, étkezhetünk a vendéglőkben. Hogy mit tehetünk e biztonság állandósulásáért, arról Wittich Tamást, a Nemzeti Fogyasztóvédelemi Hatóság főigazgatóját kérdeztük.
- Ön szerint mit tesz a hazai fogyasztóvédelem a 46 évvel ezelőtti nyilatkozatban megjelölt fogyasztói jogok megvalósulása érdekében?
- Legfontosabb üzenetét abban hordozza a világnap, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztók alapvető jogaira. A felsoroltakon kívül még további alapjogok is szerepelnek a nyilatkozatban: alapvető igények kielégítése, jogorvoslathoz, egészséges környezethez és oktatáshoz való jog. Ami a biztonságot illeti: a magyar törvények egyértelműen fogalmaznak. Csak biztonságos terméket szabad értékesíteni. Nem lehet a termék veszélyes az életre, az egészségre, illetve a személyes biztonságra. Hazánkban a biztonságot alapvetően két hatóság védi: az élelmiszerbiztonság lényegében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig a nem élelmiszeripari termékek biztonságáért felelős. Részesei vagyunk egy olyan riasztási rendszernek, amely biztosítja, hogy ha Európai Unióban bárhol, bármely hatóság nem biztonságos terméket fedez fel, azonnal értesíti az összes tagállamot. Minden ország hatósága arra kötelezett, hogy az ilyen a termékeket a forgalomból kivonja. Büszkén mondhatom, ebben a rendszerben az élen járunk. Figyelmeztető, hogy az általunk felfedezett nem biztonságos termékek fele gyermekeket érint (gyermekjáték, bébiruha). Minden alkalommal megemlítjük, ezeknek a termékeknek zömét vásárokon, olcsó piacokon találjuk - kaptuk az összefoglaló választ a főigazgatótól.
- Lehet-e eléggé tájékozott a magyar fogyasztó?
- Folyamatosan ellenőrizzük, hogy a vásárló megkapja-e mindazt az információt, ami döntéséhez szükséges! Ne csak a szavatosságra gondoljunk, mert például sokszor nincsenek egyértelműen feltüntetve az árak, az akciós termékek meghirdetett ára is eltérhet attól, amit a pénztáros beüt a gépbe. A műszaki cikkeknél ügyeljünk arra, hogy adjanak hozzá magyar nyelvű útmutat, a mulasztásokkal.
- Milyen jogorvoslatra számíthat az elégedetlen vásárló?
- Az egyik a bírósági út, viszont van egy kevésbé ismert - bár tíz éve működő - lehetőség, a békéltető testületi eljárás, ami gyorsabb és olcsóbb, mint a pereskedés. Évről évre növekvő ügyszámban dolgoznak, és egyre több ügyben tud megállapodásra jutni - a testületnek köszönhetően - a panaszos, illetve az érintett gazdálkodó szervezet. A békéltető testületekről megtudtuk, minden régióban és megyében működnek. A hozzájuk érkező panaszok esetén felhívják az érintetteket az egyezkedésre. Ha mindkét fél megjelenik, lefolytatják a tárgyalást - egyre több sikerrel. De ha előzetesen nem veti alá a bepanaszolt a békéltető testületi döntésnek, akkor a határozat számára nem kötelező. Ekkor marad a bírósági út.Kiemelném még az oktatáshoz való jogot. Hazánkban a fogyasztó nem eléggé tudatos. A tudatosság pedig függ az oktatástól, az Unió több országában már az alapoktatásban szerepelnek a fogyasztóvédelmi ismeretek. Hazánkban is bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a jövő nagy kihívása, hogy az általános iskolából úgy kerüljenek ki a gyerekek, mint például Svédországban, hogy a fogyasztói jogaikkal tisztában vannak - állítja Wittich Tamás.
- A panaszkönyv, más néven a vásárlók könyve sok helyen nincs szem előtt, sokan úgy vélik, nem is tanácsos elkérni az eladótól. Egyáltalán: van értelme e könyvbe beírni?
- A vásárlók könyvét kötelező az üzletben jól látható helyen kifüggeszteni, bár az ellenőrzéseinknél gyakran mi sem találjuk. Pedig ez a könyv a kiindulási pontja a jogorvoslatnak. A bejegyzésre harminc napon belül kötelező válaszolni. Ha a válasz kielégítő, akkor megoldódik a probléma, ha a vásárló nem elégszik meg vele, következnek egyéb lépések. Az esetek többségében minőségi kifogások vannak, orvoslásukra négy lehetőség van. Csere, javítás, megfelelő árleszállítás, illetve a vételár visszafizetése. Bár a felsorolt lehetőségek egyben a sorrendet is jelzik, a fogyasztó első körben választhat a csere vagy a javítás között - sorolta a leghetőségeket a szakember.
- Ha szabálysértést, jogsértést tapasztalnak, végső esetben következik a büntetés - általában pénzbírság. Nagy üzletláncok gond nélkül fizetnek, majd folytatják tovább tevékenységüket. Nincs visszatartó erejük a szankcióknak?
- Az a stratégiánk, hogy ahol a fogyasztók széles körét érintő és ismételten megkárosító azonos jogsértéssel találkozunk, ott a bírságok keményedjenekk. Azt hiszem, egy szigorúbb bírságpolitikának már lesz visszatartó ereje. Készülünk arra, hogy a jogkövető magatartás elősegítése érdekében alapvetően a visszaesők körében szigorítsunk. A jogszabályok felhatalmazást adtak arra, hogy biztonsági probléma esetén a termék forgalmazását betiltassuk, illetve az üzlet bezárását kezdeményezzük.
Wittich Tamás végül megemlítette, hogy 2007. július elsejét követően kötelesek nyilvánosságra hozni az egymillió forintnál magasabb bírsággal sújtott cégek neveit (a jogerőre emelkedés pillanatától), és a feketelista a fogyasztóvédelem honlapján meg is található. Arra is felhatalmazást kaptak, hogy a nyilvánosságra hozatal eszköztárát bővítve, a fogyasztók megkárosításának súlyos eseteit honlapjukon közzé tegyék, ugyancsak nevesítve a bűnös cégeket.
