Kalmár Magdát természetes adottsága - könnyen énekelt három vonalas g-ét -, elsősorban a Mozart-szerepekre predesztinálta, de összesen félszáz főszerepet énekelt, köztük Susannát (Mozart: Figaro házassága), Despinát (Mozart: Cosi fan tutte), Norinát (Donizetti: Don Pasquale), Adinát (Donizetti: Szerelmi bájital), Paminát (Mozart: A varázsfuvola) és Gildát (Verdi: Rigoletto), tehát a fontos koloratúr és a lírai szoprán szólamokat. Nevéhez fűződik Alban Berg rendkívüli hatású huszadik századi operája, a Lulu sikere.
Sólyom Nagy Sándor operaénekes köszöntőjében kitért arra, hogy Kalmár Magda az operett, a musical és a nóta, sőt a könnyűzene műfajában is óriási népszerűségnek örvendett.
Kalmár Magda hangsúlyozta: boldog, hogy megérhette az évfordulót, és szeretné az ötvenediken is együtt látni a kollégákat abban a Magyar Állami Operaházban, amelyet mindig is az otthonának, az élete értelmének érzett a családja mellett.
Felidézte, hogy egy postai iroda volt az első munkahelye, innen felvételizett a Magyar Állami Operaház kórusába, ahová nem vették fel, de visszahívták ösztöndíjas szólistának. Kalmár Magda 6 éves korától zongorázott, eleinte ez a hivatás vonzotta, nem készült énekesnek, aztán egy véletlen vitte el egy énekmesterhez.
Kalmár Magda az oratóriuméneklésben is keresett volt: óriási elismerést aratott többször is a műfajban; Az év énekesnője díjat - amelyet Párizsban vett át - két ízben oratóriummal nyerte el. Az UNESCO nemzetközi énekversenyén is Mozart-koncertáriával szerezte meg az elsőséget. Művészi tevékenységéhez mintegy húsz operalemez, tizenöt oratóriumalbum, valamint számos operett- és nótalemez is fűződik. Kalmár Magda vendégszerepelt többek között Németországban, az Egyesült Államokban és Olaszországban.
