"Hasonló mértékű fejlesztési lehetőség az elkövetkezendő évtizedekben nem nagyon lesz, ezért nagyon meg kell gondolni, hogy ezt az összességében több mint 400 milliárd forintot hová, milyen területekre fordítjuk, azt nagyon célzottan, pontosan és kellő megfontolások után szabad elkölteni " - mondta az oktatási tárca vezetője a Nyugat-magyarországi Egyetemen az Új Tudás-Műveltség Mindenkinek kormányzati programot bemutató előadásában.
Hozzáfűzte, az évi 130-140 milliárd forint kétharmada európai uniós, egyharmada hazai költségvetési forrásból áll.
Szavai szerint minden egyes tételről "sorról sorra" megtörténik az egyeztetés, a program részleteiről széles körben folyik a társadalmi és a szakmai vita, de nem mellékes az a körülmény sem, hogy a program számait a pénzügyminiszter is elfogadta.
"Itt egy olyan programról van szó, amely 1993 óta először teljes vertikumában fogja át a magyar közoktatás ügyét, kiterjesztve annak határait" - mondta.
Hozzáfűzte: a program öt pilléren nyugszik. Az első és talán a legfontosabb, a korai fejlesztés megerősítése. Ennek kapcsán meg kívánják erősíteni az egyébként kiválóan működő védőnői hálózatot, számukat évente száz fővel kívánják növelni. Jelentősen javítani kívánják a bölcsődei és óvodai hálózat infrastrukturális ellátottságát, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szüleinek pedig segítséget kívánnak nyújtani abban, hogy gyerekeiket minél hamarabb beírathassák az óvodába.
A második pillér az esélyegyenlőség növelése, ezzel együtt a szegregáció visszaszorítása. A program fontos előrelépésnek tartja a kötelező esélyegyenlőségi tervek elkészítését, ezért az esélyegyenlőségi támogatásokkal csak olyan fenntartók intézményei támogathatók, ahol ezeket a támogatásokat bizonyíthatóan esélyegyenlőségi szempontok alapján hasznosítják. A program ezen részének költségvetése 36,5 milliárd forint, várhatóan 1.500 intézményt érint majd.
A program harmadik pillére a tehetséggondozás, valamint a kollégiumok infrastrukturális fejlesztése. Ennek kapcsán támogatni kívánják a tehetséges diákokat, kialakítják a hatékony tehetséggondozást végző pedagógusok ösztönző rendszerét, Nemzeti Tehetséggondozó Alapot hoznak létre, az Arany János Plusz Program keretében a középiskolásokat kollégiumi elhelyezését segítik, a kiemelkedően tehetségesek kibontakozását pedig a Magyar Géniusz Program szolgálja majd különböző ösztöndíjakkal és szakmai programokkal. A kollégiumok infrastrukturális fejlesztését az úgynevezett PPP program segítségével kívánják megoldani úgy, hogy azok fejlesztésébe a fenntartóknak is érdeke legyen bekapcsolódni.
A program negyedik pillére a közoktatás tartami megújítása. Ennek kiemelt területe az alapkészségek megerősítése a szövegértő olvasásra és írásra, valamint a megbízható számolás megtanítására koncentrálva. Ugyancsak része a programnak az angoltanulás alanyi jogon történő biztosítása minden középiskolában 2010-től, valamint a természettudományos oktatás és az informatikai képzés színvonalának növelése is.
A program ötödik pillére a pedagógushivatás presztízsének növelése. Ennek érdekében pótlékot vezetnek be a pályakezdők tanárok és tanítók, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok számára, növelik az intézményvezetők munkájának anyagi elismerését, 2008-ban 1 milliárd, 2009-ben pedig 3 milliárd forinttal növelik a minőségi bérpótlékra fordítható finanszírozás összegét, valamint kutatótanári ösztöndíj létrehozásával biztatják a tanárokat a tudományos munkába való bekapcsolódásra.
