Az 1907-ben Avrom Hirsch Goldbogen néven született egy kilencgyermekes lengyel zsidó emigráns családba, amely a jobb megélhetés reményében a nyüzsgő Chicagóba költözött. A vagány Mike gyorsan beilleszkedett a gengsztervárosban, hatodikban kockajáték szervezése miatt már ki is rúgták iskolájából. Mivel a tanulás továbbra sem kötötte le, és azt is belátta, hogy az iskola nem játékbarlang, fölös energiáit a színjátszásban élte ki, színpadra állította a Mikádó című darabot.
Patikusként, cipőárusként és kirakatrendezőként próbált boldogulni, majd az építőiparban komoly vagyonra tett szert, amit a gazdasági világválság idején gyorsan el is vesztett. Tapasztalatai azonban megmaradtak, ezeket Hollywoodban a legnagyobb stúdióknál kamatoztatta. Ha már az álomgyárba vetődött, kipróbálta magát producerként, több látványos (és némi meztelenséget is felvillantó) show-t vitt színre, majd a dzsesszkorszakhoz igazított, The Hot Mikadóra keresztelt darabbal a keleti parton turnézott.
Az elsöprő siker láttán Todd úgy döntött, a Broadwayn próbál sikereket elérni. Mintegy harminc darabot állított színpadra, a szakmai és az anyagi siker azonban nem mindig járt együtt. Többször kellett csődöt jelentenie, máskor viszont olyan extravaganciákkal kápráztatta el a közönséget mint az Egy éj Velencében című operett, amelyben valódi gondolák úsztak a színpadon.
1950-ben Lowell Thomas rádiós személyiséggel és Fred Waller feltalálóval megalapította a Cinerama társaságot, amely előállt a panoráma-szélesvászonnal. Az eljárás során három szinkronizált vetítőgép produkálta az addig soha nem látott minőségű képet az ívelt filmvásznon, amelyhez külön felvett térhatású hang társult. Todd még abban az évben saját vállalkozásba fogott, célja egy olyan szélesvásznú technológia megteremtése volt, amely túlszárnyalja a Cineramát (ahol a három képet soha nem sikerült tökéletesen összeilleszteni). Az eredmény az Amerikai Optikai Vállalat által kifejlesztett, a mozit forradalmasító Todd-AO eljárás lett, amit először 1955-ben, az Oklahoma című film vetítésekor csodálhatott meg a közönség.
A technikai újításokat egy évvel később Todd a Nyolcvan nap alatt a Föld körül című filmjében is bevetette. A film hatalmas kasszasiker lett, 1957-ben öt Oscar-díjat hozott készítőinek, köztük a legjobb film kategóriájában Toddnak is, aki az Oscar-eső mellett újabb házasságkötésével is felhívta magára a figyelmet: harmadik felesége az álomgyár egyik legnagyobb csillaga, Elizabeth Taylor lett. A jelentős korkülönbség ellenére a pár igazán boldog volt, házasságukból egy kislány született.
Az idillnek a férfi váratlan halála vetett véget: 1958. március 22-én The Lucky Liz nevű magángépe lezuhant az új-mexikói Albequerque közelében. Még ugyanabban az évben könyv jelent meg életéről, a Mike Todd kilenc élete tovább színezte a producerről kialakult képet, többek között kiderült belőle, hogy többen meggyanúsították: közre játszott első feleségének halálában.
