Sólyom László kiemelte: a kiállításon az érdeklődők választ kaphatnak arra, ki volt Mátyás király, találkozhatnak azzal a "valódi nagysággal", amit a reneszánsz felmutatott, de a tárlat kitér arra is, hogyan reflektálunk ma a reneszánszra.
A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Mátyás király az egyik legismertebb uralkodó volt Magyarországon és Európában. Mint mondta, nemcsak a sokszoros határhelyzetben lévő korszak, a reneszánsz, hanem a Mátyás király személyiségében meglévő kettősség is megérdemli a figyelmet, egyebek mellett az, hogy köznemesből vált királlyá.
A tárlaton bemutatott anyag konkrét, gyönyörködtető, elgondolkodtató - vélekedett az államfő, aki szerint a műtárgyakat sajátos érzéssel szemlélheti az érdeklődő, hiszen már tudja, mi következett Mátyás uralkodása után. Ezzel az "utólagos tudással" érdemes elgondolkodni azon is, mennyire fogjuk fel, értékeljük saját korunkat - tette hozzá.
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás szerves része a katalógus, amely "kalauzként" teljes képet adhat a tárlat súlyáról, jelentőségéről, nemzetköziségéről.
Sólyom László beszéde végén köszönetet mondott a BTM főigazgatójának, a kurátoroknak, valamint azoknak, akik a kiállítás létrejöttén dolgoztak.
Bodó Sándor főigazgató a megnyitó előtt, a kora délután tartott sajtóbemutatón elmondta, hogy a június 30-ig látogatható tárlaton csaknem 400 tárgy látható, ezek közül 50-et más intézmények kölcsönöztek a BTM számára. Tájékoztatása szerint 29 műtárgy külföldi gyűjteményből származik, így például Olaszországból, Németországból, Ausztriából, Csehországból.
Számos remekművet még soha nem állítottak ki Magyarországon - hangsúlyozta a főigazgató. Hozzáfűzte, hogy a bemutatott műtárgyak biztosítási értéke meghaladja az ötmilliárd forintot.
A kiállítás keretét Mátyás trónra jutása, illetve fiának, Corvin Jánosnak az utódlására, azaz a dinasztia-alapításra tett kísérlete adja. A látogatók megismerkedhetnek a portréművészet alkotásain keresztül a király és a királyné személyével, a tárlat elvezet a király hadi táborába, végigkísér az udvar helyszínein, beavat a vallási élet megnyilvánulásaiba, végül Corvina-kódexek és szobrok segítségével megidézi az antikvitás felé forduló, humanista szellemi központot.
A tárlaton látható például Mátyás első titkos pecsétje, Beatrix királyné öccsének, Aragóniai Jánosnak a kódexe, Hunyadi-címeres majolikapadló, s rekonstruálják a királyi asztalt is, fedeles díszserleg, kupák, poharak, majolikatálak segítségével.
