Már önmagában az is elgondolkoztató, hogy a serdülő korosztály 3l százaléka naponta több órát játszik a számítógépen, 20,5 százalékuk 3, vagy még több órát tölt ezzel és nő a számuk az alkalmanként több mint 4 órát számítógépes játékkal töltő fiataloknak, akiknél már feltételezhető a függőség kialakulása. A programvezető Niedermüller Anna tájékoztatása szerint a számítógépes játékok témakörében elhangzott előadásokat figyelemfelkeltésnek, egyfajta segélykérő jelzésnek is szánták az előadók.

Ki a játékfüggő? Aki akkor is játszik, ha valójában nincs kedve hozzá, csak éppen ingerlékeny, ideges lesz, ha nem játszhat. A függőségnek vannak általános jellemzői, mint az eufória, az ellenőrizhetetlenség, a visszaesés. Legszembetűnőbb tünetei: a játék lesz a szociális kapcsolatainak szervezési elve, a függő fiatal agresszívan viselkedik, fáradékony, iskolai aktivitása és teljesítménye a hiányzások, kimaradások miatt csökken.

Az internet-addikcióval tíz éve foglalkozik a tudomány behatóan, de valóban átfogó kutatási eredmény még nem látott napvilágot. A pszichiátria éppúgy a szenvedélybetegségek között tartja számon, mint a vásárlási mániát, az alkoholizmust, vagy a drogfüggőséget.

Miért különösen veszélyes ez a fajta függőség? Mert - sajnos - a játékok többsége az erőszakról szól, horrorisztikus jelenetekről, gyilkolásról, ámokfutásról, kontrollálatlanul, korhatár megjelölése nélkül. Mindez alkalmas a hamis valóságkép kialakítására, negatív minták utánzására, a játék folyamatát gyakran kíséri szorongás, depresszió, agresszió, a következményei pedig különféle devianciák.

A számítógépes játékfüggőségnek fizikai és mentális velejárói is vannak. A kapcsolódó fizikai károsodások között megtaláljuk az izületi fájdalmakat és a fejfájást, az alvászavarokat, a szem kiszáradását, ínhüvelygyulladást, az izomzatnak és csontozatnak a mozgásszegény életmód okozta torzulásait. Gyakori, hogy a számítógépfüggő elhanyagolja személyes higiéniáját, ki-kihagy egy-egy étkezést. Viselkedési torzulások szinte mindig jelentkeznek. Nem ritka, hogy a játékfüggő gondolatait akkor is kedvenc szórakozása tölti ki, mikor nem a gép mellett ül. Szélsőséges esetben halálhoz is vezethet a játékfüggőség. Volt már rá példa, hogy a játékfüggő napokig nem aludt, nem evett, hogy el ne szakadjon kedvenc hobbijától. Szervezete végül nem bírta a megterhelést és 17 órányi folyamatos játék után felmondta a szolgálatot.

Az olykor alapvető fiziológiai szükségleteket is elfeledtető függőség titka a flow. Ezt a viszonylag új lélekgyógyászati fogalmat magyar felfedezője és kutatója, Csíkszentmihályi Mihály így határozza meg: "A flow az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet folytatni akarjuk, pusztán magáért." Bármely játékműfaj képes kiváltani a flowt, de a legsúlyosabb függőségi eseteket az online szerepjátékok játékosai között találjuk. Ezekben a programokban a flow mellett megjelenik a közösségi élmény, a célokat a játékosok együtt érik el.

A virtuális világban létező célok nem mérhetők semmilyen alkotótevékenység céljához és kézzelfogható végeredményéhez. Akinek csak ilyen látszat-céljai vannak, az a számítógép által vetített világban kap megerősítéseket képességeiről. A megerősítések pedig életkortól függetlenül igen fontosak, és bár könnyű játékok által megerősítéshez jutni, nehezen vitatható, hogy a valóság megerősítései értékesebbek és tartósabbak is. Nem meglepő, hogy szinte kivétel nélkül olyan emberek válnak játékfüggővé, akik személyiségükből adódóan elfordulnak a valóság feladataitól. Általánosan elfogadott nézet, hogy a függőséget okozó játék csupán katalizátor, és a már meglévő defektusokat tükrözi vissza.

Mit lehet tenni a függőség megelőzésére? Kinek a felelőssége? Bár a pszichológusok között sincs konszenzus, mégis egyfajta felelősségmegosztásról beszélnek. A játékkészítők felelőssége az erőszak indokolttá tétele, a kiadókat ellenőrzőknek a játékok korhatár kategóriába sorolása, a gyerekeket ért hatásokra pedig a szülőknek és a pedagógusoknak kell odafigyelni.

Mi a teendő, ha már kialakult a függőség? A játékok és az internet démonizálása a legkevésbé megfelelő módszer a függőség kezelésére, bár több csoport is próbálkozik vele. Többen a játékok feletti teljes szülői kontrollt tartják eredményesnek és azt, hogy ne tartsunk a gyerek szobájában semmiféle szórakoztató elektronikai eszközt. E ritkán vezet eredményre, de az sem, ha a függő személy környezete elfogadja, és megtanul együtt élni a függőséggel.

A leghatásosabb módszer és a leginkább elfogadott is a szakorvosi kezelés. A világ legtekintélyesebb számítógép-függőség specialistája, Maressa Hecht Orzack a kognitív viselkedésterápiát tekinti megoldásnak, vagyis azt a kezeléssorozatot, amelynek folyamán a beteg felismeri, miért rossz a függőség, és a szakember útmutatásai alapján képessé válik, hogy önmaga segítsen a helyzetén, és a terápia végére egészséges szintre szorítsa szenvedélyét, hobbiját.

A kognitív viselkedésterápiát segíthetik antidepresszánsok a játékmegvonás miatti levertség ellen, mozgásterápia, közösségi foglalkozások, kommunikációs tréningek. Ezek mind arra szolgálnak, hogy megszüntessék a beteg személyiségének a függőség miatt kialakult beszűkülését.

Magyarországon 2003 óta működik a fővárosi Nyírő Gyula kórház pszichiátriai osztályán egy külön részleg a "kényszeres szerencsejáték-függő szenvedélybetegek" rehabilitációjára. Hazánkban ez az egyetlen központ, ami valamilyen módon kapcsolódik a játékfüggőséghez
Miközben az addiktív játékműfajok terjednek, egyre több a kritikusuk és ellenzőjük is. Az előállító iparág ellenérdekelt, a konfliktus nehezen feloldható. A legtöbb, amit a felelős személyek tehetnek, hogy nem egymásra mutogatnak, hanem a maguk lehetőségei szerint élnek jogaikkal, és a józanság, ésszerűség határain belül igyekeznek tartani a számítógépes játékok kínálatát, illetve használatát.