(Legkésőbb húsvétvasárnap hajnalán mindig előre kellett igazítani az órákat.) Így tehát húsvétkor még meglehetősen „korán fog sötétedni”, hiszen a nyári időszámításra még egy hétig, egészen pontosan március 30-ig várni kell.
Az igazi különlegesség azonban magának a húsvétdátumnak a ritkasága. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! Húsvét vasárnapja sosem eshet március 22-énél korábbi napra. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban következett be, s ilyesmire nem is számíthatunk egészen 2285-ig. A 23-i húsvétvasárnap sem túl gyakori. Nem sokan emlékezhetnek ilyen alkalomra, ugyanis az elmúlt 95 évben nem volt rá példa. Utoljára 1913-ban ünnepelhettük (ill. ünnepelhették elődeink) március 23-án a húsvétot. Ezután 2008-ban, majd 2160-ban esik e korai dátumra Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A fentiek tehát azt mutatják, hogy 2008-ban életünk legkorábbi húsvétjára kerül sor. (Azzal a pontosítással, hogy a 95 év felettiek esetében „csak” holtversenyről beszélhetünk.)
Lássuk, miért is ünnepelünk idén ilyen korán, és hogy miért olyan ritka esemény ez!
A 325-ben megtartott niceai zsinat határozata értelmében húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. (Bár a déli félgömbön ekkor őszi napéjegyenlőségről beszélünk!) A napéjegyenlőség – ami nálunk a csillagászati tavasz kezdetét jelenti, ekkor a Nap sugarai pontosan az egyenlítőre esnek merőlegesen – idén március 20-án (közép-európai idő szerint) 6 óra 48 perckor következik be, amit másnap, 21-én 19 óra 40 perckor mindjárt telihold követ. 21-e péntekre esik, így az ezt követő vasárnap, március 23-a lesz húsvét vasárnapja. A korai időponthoz tehát két tényező járul hozzá: a telihold mindjárt a napéjegyenlőség után következik be, ill. a hét második felére esik (közel a vasárnaphoz). Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesülne, az ünnep máris későbbi időpontra kerülne.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bár a húsvét meghatározására fentebb leírt szabály látványosan rávilágít az idei különleges esemény okaira, ugyanakkor nem teljesen korrekt. (Nagyon kevés kivételtől eltekintve ugyan helyes eredményt ad, de nem pontosan így kell a húsvét dátumát meghatározni. Ezért akadnak kivételek.) Mivel a húsvét leginkább egyházi ünnep, a meghatározásának módja sem elsősorban csillagászati kérdés. Márpedig a tavaszi napéjegyenlőség és az azt követő telihold pontos meghatározása komoly csillagászati számítások nélkül nem lehetséges. A kereszténység korai évszázadaiban e nevezetes csillagászati események időpontjának megállapítására nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, ill. módszerek, mint napjainkban. Ezért a Hold mozgását csak közelítőleg tudták leírni: táblázatokat készítettek (melyek a Hold járásához igazodó zsidó naptáron alapultak), s a húsvétot ezek segítségével határozták meg. A tavaszi napéjegyenlőség dátumát is rögzítettnek tekintették, függetlenül annak tényleges idejétől. Ez a hagyomány a mai napig megmaradt, így az ünnep időpontjának megállapítása (és a húsvétszámító programok algoritmusa) ma is ezeken a táblázatokon – nem pedig a napéjegyenlőség és a holdtölték tényleges időpontjain – alapul! (Mindazonáltal a közelítés elég jó.)
A húsvét meghatározása e módszer szerint a következő lépésekben történik:
1.) Az adott év március 20-át követő teliholdjának (húsvéti holdtölte) meghatározása.
2.) A húsvéti holdtöltét követő vasárnap meghatározása. Ez lesz húsvét vasárnapja.
Itt fontos megjegyezni, hogy a húsvéti holdtölte – amely nem a valódi csillagászati, hanem a húsvéttáblázatok alapján adódó „holdtölte” – legkorábban március 21-én, legkésőbb április 18-án következhet be. Amennyiben vasárnapra esik, úgy azt 1 teljes héttel követi a húsvét!
A Hold két azonos fázisa között eltelt idő (egy szinodikus hónap) átlagosan 29,53 nap. Ennek az időtartamnak a tizenkétszerese valamivel több 354 napnál, így mintegy 11 nappal kevesebb az átlagos naptári évünk hosszánál. Ennek következtében minden évben kb. 11 nappal hamarabb következnek be a teliholdak is, mint az előzőben. 19 naptári év majdnem egész számú többszöröse a szinodikus hónapnak, ezért a holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos dátumra esnek. A húsvét időpontjának meghatározására szolgáló táblázatok a húsvéti holdtölték 19 évenkénti pontos ismétlődésével számolnak. Mivel a valóságban a 19 éves ismétlődés csak közelítőleg teljesül, ezért a táblázatokat időnként korrigálni kell. (Ilyen korrekcióra legközelebb 2200-ban kerül sor.) A mellékelt 1. számú táblázatban láthatjuk a 19 éves ciklus egyes éveihez tartozó húsvéti holdtölték dátumait az 1900-tól 2199-ig tartó időszakra vonatkozóan. Egy adott évnek a 19 esztendőt felölelő ciklusban elfoglalt helyét az aranyszám adja meg. Ezt úgy kell meghatározni, hogy az évszámot elosztjuk 19-cel, s az osztás maradékához hozzáadunk 1-et.
Ezek után lássuk most azt, hogy mi a helyzet a 2008-as esztendővel:
2008-at 19-cel osztva maradékul 13 adódik. Ezt 1-gyel megnövelve aranyszámként 14-et kapunk. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a 14-es aranyszámhoz március 22-i (húsvéti) holdtölte tartozik. Hivatalosan tehát ehhez a naphoz, március 22-éhez (és nem a 21-én bekövetkező tényleges telehold napjához) kell a következő vasárnapot megtalálni. A húsvéti holdtölte elméletileg lehetséges legkorábbi időpontja március 21-e. Ennél mindössze egy nappal később lesz idén a telihold, s ezután – mivel 22-e szombat lesz – már csak 1 napot kell várni a legközelebbi vasárnapra. Ennek megfelelően az idei évben március 23-ára esik húsvét vasárnapja.
Ugyanazt az eredményt kaptuk tehát, mint a valódi, március 20-i napéjegyenlőség és a 21-i holdtölte felhasználásával. (Nem minden évre adódik ugyanaz az eredmény; mindig a táblázatok alapján kapott dátum az irányadó.)
A táblázatunkból kiolvasható, hogy az 1900-tól 2199-ig tartó időszakban a húsvéti holdtölte nem esik március 21-re. Így 2199-ig március 22-i húsvétvasárnap nem is fordulhat elő, ugyanakkor 23-i húsvétvasárnap is csak abban az esetben lehetséges, ha a telihold 22-ére esik. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a rendkívül korai időpontok ilyen ritkák mostanában. A másik oldalon, a késői dátumok tekintetében jobb a helyzet, hiszen például a két lehetséges legkésőbbi időpontra (április 17-ére és 18-ára) eső húsvéti teliholdak egyaránt előfordulnak a jelenlegi ciklusban.
Három év múlva, 2011-ben mindjárt április 24-ére fog esni húsvét vasárnapja, amely mindössze 1 nappal előzi meg a lehetséges legkésőbbi, április 25-i időpontot. Az április 25-i húsvétvasárnap sem „annyira” ritka mostanában: legutóbb 1943-ban fordult elő ilyen, legközelebb pedig 2038-ban ünnepelhetjük e különleges napon Jézus Krisztus feltámadását.
A 2. táblázat az elkövetkezendő évek húsvétdátumait tartalmazza, a kiszámításukhoz szükséges információkkal együtt.
Mivel a mozgó ünnepek (ill. jeles napok) többsége a húsvéthoz kötött, természetesen róluk is elmondható, hogy életünkben az idén esnek a legkorábbi időpontra. Így például a farsang már február 5-én véget ért, pünkösd vasárnapjára pedig mindössze május 11-ig kell várnunk.
