A Fővárosi Képtárban kiállított nyolc alkotás közül öt most került a múzeumba letétként, ez adja a tárlat apropóját.
Az eredetileg tizenöt képből álló magángyűjtemény darabjai együtt utoljára a székesfehérvári István Király Múzeumban voltak láthatóak 1966-ban. A gyűjtő, Smetana Ernő halála után a festmények szétszóródtak a világban, mára vált lehetségessé négy magángyűjtőtől ezt a nyolc alkotást újra összegyűjteni - tette hozzá a kiállítás rendezője.
Az április 20-ig látogatható tárlaton A halál sziklája (Álom a háborúról) (1915), a Firenzei lány (1904), a Domboldal házzal (1908), a Firenzei domboldal (1904), A hídon bolondos furcsa népség vonult keresztül (1908), az Elmúlás (1912), a Karosszékben ülő leány (Bálozó nő) (1910) és a Krisztus (1912-13) című képek szerepelnek.
Arra a kérdésre, hogy mi történt a Smetana-gyűjtemény többi képével, Fitz Péter elmondta: az alkotások sorsa változatos, van amelyik ma is külföldön van, néhánynak azonban ismeretlen a mai tulajdonosa.
Hozzátette: a kiállítás alkalmából katalógust is megjelentetnek, melynek szerzője Szabadi Judit, Gulácsy Lajos legismertebb monográfusa, akinek tavaly jelent meg új könyve a festőről. Ő az a művészettörténész, aki még Smetana Ernő és felesége otthonában is látta a festményeket, együtt, mind a tizenötöt. Erről szóló visszaemlékezését írta meg a katalógusban - mondta el a rendező.
"Mikor az idős házaspárhoz becsöngettem, valójában nem tudtam, hová kerültem. Csak annyit, hogy van eredeti Gulácsy-képük. Amint beléptem a házba, már az előszobában megtorpantam, ahol ott függött az Álom a háborúról avagy A halál sziklája című kép, ez a drámai erejű vízió, amit éppen az I. világháború kitörése és a nyomában támadt patologikus jellegű megrendülés lökött a megbolydult szellemű festő képzeletéből a felszínre" - írja Szabadi Judit visszaemlékezésében.
