A pokol mégis hideg?

A vallási hiedelmekkel nehéz vitatkozni, néhány filozófus mégis megpróbálja. Van, akiben felmerül a kérdés, hogy a könyörületes Isten miért teremtene olyan helyet, ahol a bűnös lelkekre kínzások végtelen sora vár? Leginkább a büntetés helyének szokták tekinteni a poklot, de miért büntetne Isten? A sötétséggel és gonoszsággal telt lelkeket "logikusabb" lenne a megvilágosodás felé terelni.

A kereszténységben még csak-csak elfogadott, hogy egy tüzes helyre űzik a tisztátalan holtakat, akik eztán az ördög kezére kerülnek. De a keleti vallásokban, ahol nemcsak elfogadják, de sérthetetlennek tekintik a reinkarnációt, mi szükség egy pokolra, ha úgyis addig születünk vissza a földre, amíg meg nem tanuljuk, mi a legfontosabb az életben és azon túl?

Nemcsak a mennyország, hanem a pokol is folyamatosan formálódott az évek során a különböző vallásokban. De kétségkívül a Sötét Angyal otthonát ruházzák fel a legbizarabb tulajdonságokkal. A zsidók Gyehennának hívják, és a bűnös lelkeket szerintük a pokolban égetik, nyúzzák, és ürülékbe dobják. A zsidók kezdeti képéből forrt ki a keresztények pokolképe is, innen ered a sötétség, a tűz és a kínzások feltételezése is.

A hinduk összesen 21 poklot tartanak számon, ezeknek az a rendeltetése, hogy a földre való visszaszületés előtt megtisztítsa a lelkeket. Tőlük ered a holtak üstben való főzése. A buddhisták szerint viszont nyolc pokol van, és a többi elképzeléssel ellentétben szerintük az ördög otthona egy szélsőségesen hideg hely. Legkevésbé a dzsainizmus szemérmes a poklok számát illetően, szerintük összesen több mint nyolcmillió létezik belőle.