Az űrkutatás nem hobby
Az űrkutatás nem öncélú tevékenység: a klímaváltozás, a környeztet állapota, a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások kérdése részben az űrtevékenység révén értelmezhető, s a rájuk adandó társadalmi válasz is csak így fogalmazható meg hel
2008. március 27. csütörtök 13:36 - Hírextra
Mint mondta, az űrtevékenység lényegesen fontosabb, mint ahogy ez a köztudatban él, amely az eredményeket az "emberes űrutazásban" méri.
Kifejtette: Kevesen tudják, hogy az első PC-t űrkutatási célokra fejlesztették ki a nagy mennyiségű manőver kiszámítására. Szinte minden ötvözetet, s nemcsak a teflont köszönhetjük az űrkutatásnak, ahogy számos más találmányt is, amelyek a súlytalanság körülményei között végzett kísérletek során születtek, majd kerültek a mindennapi életbe.
"El kell a társadalomnak magyarázni, hogy ma az űrtevékenység meghatározó része az nem más, mint a földi szolgáltatás biztosítása az űrön keresztül" - mutatott rá Kovács Kálmán, hozzátéve, hogy napjainkban a távközlési szolgáltatás, műsorszórás, az adatátvitel "az űrön keresztül" bonyolódik. A mezőgazdaság is elképzelhetetlen az űrtevékenység nélkül, hiszen műholdas felvételek alapján végzik a trágyázást, értékelik a vetést, vagy becsülik fel a termést
"A szolgáltatóipar igen jelentős része ma már az űr részvételével biztosítja a napi kényelmi szolgáltatásokat, amelyek az életünk részévé váltak" - emelte ki az államtitkár.
Kovács Kálmán értékelte az elmúlt tíz év magyar űrkutatási eredményeit is. "Egy ilyen viszonylag kis kapacitású ország, mint Magyarország, nem tud széleskörű, rendkívül összetett és integrált tevékenységben, ... mindenütt jelen lenni. Amit tudunk, s amit az elmúlt évtizedben megcéloztunk, hogy néhány területen a magyar tudomány művelői, illetve ehhez kapcsolódóan egyre nagyobb számban komoly innovatív képességgel rendelkező vállalkozások világszínvonalú fejlesztéseket, szolgáltatásokat végezzenek" - mondta.
Kovács Kálmán kitért a nemzetközi kapcsolatokra is, amelyeket a rendszerváltás után át kellett alakítani. "Az űrkutatásban Magyarország hamarabb tanulta meg az uniós pályáztatási rendszer játékszabályait és az alkalmazkodást, mint más területeken. Amikor a kapcsolati rendszert újjá kellett építeni, logikus volt az európai űrügynökséghez, az ESA-hoz való kapcsolódás. Ez több fokozatban zajlott, most már a teljes jogú tagság küszöbére érkeztünk" - mutatott rá az államtitkár.
Párhuzamosan tárgyaltak az amerikai űrkutatási hivatallal, a NASA-val, s együttműködési megállapodást írtak alá, valamint az orosz féllel is szerződést kötöttek. Emellett Magyarország műszereivel bekapcsolódott egy sor egyéb ország, így India és Franciaország űrprogramjába.
Kovács Kálmán bejelentette, hogy az ülésen tíz év után leköszönt az ŰTT elnöki posztjáról Almár Iván, helyette Papp László akadémikust választották meg.
Átadták a magyar űrkutatás 2008-as díjait. Bay Zoltán-díjban részesült Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Csoportjának vezetője, valamint Bárczy Pál, a Miskolci egyetem Polimermérnöki Tanszékének oktatója.
Magyar Űrkutatásért Emlékplakettel tüntették ki Bacsardi Lászlót, a BME doktorandusz hallgatóját, Horváth Lászlót, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatóját, valamint Muhari István villamosmérnököt.
Forrás: MTI