Elmondta: az első évek örökké tartanak, ami azt jelenti, hogy a kisgyermekkori élmények, tapasztalatok meghatározzák a későbbi évek sikerességét vagy kudarcát. Rendkívül fontos, hogy ezalatt az idő alatt a kicsi a lehető legjobb gondozásban részesüljön, fejlesszék képességeit. Ebben nagy szerepe van a családnak, ezen belül is az anyukának, továbbá a védőnőknek, a bölcsődének és az óvodának.
A Budapesten a Fasori Kicsinyek Óvodájában rendezett szakmai megbeszélésen részt vett még Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Szakács Katalin, a Nevelési Tanácsadók Egyesületének elnöke, Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, Pásztory Dóra, a Gondolkodj Egészségesen! program vezetője, Király Katalin, a Fasori Kicsinyek Óvoda vezetője, Scheer Ferencné, az Egyesített Bölcsődék vezetője és Kocsisné Mező Zsuzsanna, a Terézvárosi Logopédus Munkaközösség vezetője. A beszélgetést Szily Nóra műsorvezető vezette. Ez volt az első alkalom, hogy ezek a szakemberek egy asztal köré ülve cserélték ki véleményüket az adott témáról.
Gyurcsány Ferenc többnyire a hozzászólásokat hallgatta, csak két alkalommal mondta el saját magánvéleményét. Hangsúlyozta, hogy sokszínű problémáról van szó, amelynek megoldásához nem elég csak pénzt adni. A szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére azonban szükség van. A korai képességfejlesztés csak akkor lesz eredményes, ha megfelelőek a személyi feltételek, ha a képzésben résztvevő szakemberek kellőképpen motiváltak, képzettségüknek megfelelő fizetést kapnak és együtt tudnak egymással működni.
A háttérbeszélgetés témái között felmerült a szakmai körökben is fő vitatéma, hogy meddig maradjon otthon az édesanya. Herczog Mária szerint a hároméves otthoni gondozás azon a meggyőződésen alapul, hogy ez a minimálisan szükséges idő a gyermek harmonikus növekedéséhez, de azt nem vizsgálta senki, hogy milyen tartalmú és színvonalú a különféle családokban ez az otthonlét, és valóban a gyermek érdekeit szolgálja-e.
A kerekasztal-beszélgetésen résztvevők is eltérő véleményt vallanak erről. A mindennapokban ez úgy is elhangzik, hogy attól jó anya-e valaki, hogy minél tovább otthon marad gyermekével? Egyetértettek abban a szakemberek, hogy ez családonként eltérő módon alakul. Sok esetben azért kell az édesanyának visszamennie dolgozni, mert a családnak szüksége van a keresetére. Kocsisné Mező Zsuzsanna szerint a hátrányos helyzetű családoknál felmerül az a probléma, hogy a kevésbé iskolázott szülők olyan nyelvi közeget biztosítanak a gyermeküknek, amellyel a kicsi az óvodában, iskolában már hátránnyal indul, hiszen többnyire rövid mondatokat hall, és olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek más közegben nem használatosak.
Csordás Ágnes úgy vélte: a várandóság idejétől kell a korai fejlesztés alapját megteremteni, amihez nincs szükség új szolgálatra, hiszen a védőnők ezt a feladatot el tudják látni. Jelenleg azonban olyan helyzetben vannak, ami nem teszi lehetővé, hogy sokat foglalkozzanak az egyes családokkal, mert nincs rá idejük. Van aki kilenc településen teljesít szolgálatot és 250 gondozottat lát el.
A szakemberek véleménye szerint kétségkívül a kistelepüléseken a legnagyobb a gond. Ezekben több a hátrányos helyzetű család, de nincsenek meg azok az intézményes lehetőségek, mint a városokban, így a gyermekek is jelentős hátránnyal indulnak az életben. Elsősorban számukra kellene megteremteni a korai képességfejlesztéshez szükséges lehetőségeket.
